Krumpli termesztése a konyhakertben

Krumpli termesztése a konyhakertben

Hálás, bőven termő kerti növény a burgonya, amely szinte minden talajon jól megterem és 12 hét alatt megnöveli a gumóit.

A krumpli (burgonya, pityóka, földi alma, földi körte, krumpedli stb.) nem tartozik a Kárpát-medence ősi növényei közé, de egyike a legnagyobb mennyiségben fogyasztott és legértékesebb étkezési növényeinknek, amelyet manapság az egész ország területén termesztenek. Nem csupán az ember fogyasztja, hanem állati takarmány is lehet, sőt egyes országokban keményítőt, ipari és fogyasztási szeszes italokat készítenek belőle; felhasználja a gyógyszer- és a vegyipar is. Ízletes, könnyen emészthető, sokféleképpen feldolgozható, kedvelt élelmiszer.

Legendás úton érkezett Portugáliába

Történelme igen mozgalmas! Hazája Peru, valamint Közép-és Dél-Amerika több államának hegyvidéke, ahol az őslakó indiánok évezredek óta termelik és fogyasztják.

A legenda szerint Amerika felfedezői hozták először Portugáliába, ahol bemutatták a királyi udvarban is. Az ünnepélyen a királyné lábai elé tettek egy nagyobbacska ládában előnevelt burgonyatövet és felkérték, hogy a növényt kóstolja meg. A fenséges asszony letépett egy levelet a tőről és elkezdte megrágni, de rögtön érezte a levél kellemetlenül keserű ízét, mérgesen kiköpte és azon mód megparancsolta a szolgáknak, hogy az egész növényt vessék a kandalló parazsába, majd folytatta a felfedezők beszámolójának meghallgatását.

Alig telt el egy negyed óra és a kandalló felől kellemes illatok kezdtek szállingózni, amelyeket a megsülő gumók terjesztettek. Ezeket a királynő és az udvaroncok nagy elismeréssel kóstolták meg és azonnal parancsba foglalták, hogy a burgonyát termeltetni kell.

Irodalmi adatok szerint a burgonyát hivatalosan először Sir Francis Drake felfedező mutatta be, aki Virginiából hozta a növényt 1586-ban Londonba.

Hogyan vált pótolhatatlanná?

A burgonya számos országban olyan mértékig elterjedt, hogy Írországban a 18. század végén éhínséget okozott a burgonyavész (Phytophtora infestans) nevű burgonyabetegség pusztítása; ennek és a tífusznak a következtében egymillió ember pusztult el, két és fél millió pedig végleg elhagyta a hazáját és telepedett le az Amerikai Egyesült Államokban, vagy más országokban.

Magyarországon: a szegény ember kenyere lett

Magyarországon az irodalom szerint először 1770-es években Erdélyben és a Felvidéken termeltek burgonyát az uradalmi földeken főként a gyengébb talajú hegy- és dombvidéken és később a laza, enyhén savanyú homoktalajokon, valamint a házikertekben is. Gyerekkoromban magam is gyakran láttam, hogy a napszámosok a reggeli szalonnához és paprikához - különösen az aratás előtti lisztszegény időszakban – vízben főtt burgonyát fogyasztottak. Ezért nevezték egy időben a burgonyát a „szegény ember kenyerének".

A második világháború után a nagyüzemek a burgonya jelentős munkaerő szükséglete miatt, a háztáji gazdaságok pedig a növény viszonylag nagy igényessége (termelési gyakorlat, öntözés, vetésforgó, növényvédelem) miatt felhagytak a burgonya termesztésével, ami átmenetileg áruhiányt okozott és importot tett szükségessé. Szerencsére a burgonya nemesítése tovább folytatódott és jelenleg számos kiváló, a betegségeknek ellenálló, rezisztens fajtával rendelkezünk.

Mikor, hogyan ültessük a kertben?

A vetőgumók ültetésének ideje a házikertben április közepétől június végéig történhet. A burgonya minden talajon megterem, de legjobban a laza, mélyrétegű, gyengén savanyú, káliummal gazdagon ellátott földeken érzi jól magát. Időjárásunk megköveteli (és a jövőben fokozottan meg fogja követelni) a rendszeres öntözést.

Májusi ültetéshez az 50 gramm tömegű vetőgumókat előhajtatjuk. Ez úgy történik, hogy a lapos ládába, egy rétegben kirakott gumókat langyos vízben megfürdetjük és világos, 8-10 fokos hőmérsékletű helyiségben 3-4 napig nyirkosan tartjuk; ez alatt a csírák életre kelnek és hajtani kezdenek.

A gumókat egymástól 70 cm-re levő sorokban, 40 cm tőtávolságra, 6-8 cm mélyen ültetjük el és azonnal beöntözzük. A talajt gyommentesen tartjuk, és amikor a hajtások nőni kezdenek, a töveket földdel felkupacoljuk; ezt a munkát még legalább kétszer megismételjük.

Június végétől azokat a bokrokat, amelyeknek a lombja sárgulni, barnulni kezd, folyamatosan felszedhetjük, de a gumókat azonnal vigyük sötét helyre, mert a napon megzöldülnek és a húsuk keserű lesz!

A burgonyát leggyakrabban a zöld levéltetvek és a burgonyabogár, valamint a vírusok és egyes gombabetegségek károsítják, amelyek ellen permetezéssel lehet védekezni.

Figyelem: a burgonyanövény minden része – kivéve a gumót – mérgező, szolanin nevű alkaloidát tartalmaz, tehát nem fogyasztható!

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR