"Meguntam már, hogy minden évben muskátli piroslik az erkélyünk korlátján és szeretnék valami mást, változatosat termelni, olyan növényeket, amelyek szépségükkel és hasznosságukkal ajándékozzák meg otthonunkat.
Újdonsült 'nyugger' vagyok, előre láthatóan többet fogok itthon tartózkodni, és jól esik majd babrálni az erkély növényeivel, büszkén az asztalra tenni az itt termett paradicsomot, uborkát, körtét. És ezért örömmel teszem zsebre a jól megérdemelt elismerést! Hol kezdjem el? Kaphatnék ehhez némi útmutatást?"
Így szól az egyik kedves Olvasónk levele, amelyre őszinte örömmel válaszolok. Kezdjük mindjárt a földnél! Mert minden növénytermelés itt veszi kezdetét.
Az erkély növényei - amelyeknek a gyökerei erősen korlátozott tömegű földben szoronganak - kiszakítva a természetes környezetükből - sokkal igényesebbek, mint a szabad földben élő társaik: a többségük a középkötött, tápanyagokkal bőségesen ellátott, közömbös kémhatású kerti földben érzi jól magát. A cserepüket, edényüket tehát minden évben friss földdel kell megtölteni, ha erre nincs lehetőség, akkor legalább a talaj felső, 2-3 cm-es rétegét hántsuk le és pótoljuk jó, termékeny, vegyszerrel nem fertőzött, földdel. Erőteljes fejlődést csak akkor várhatunk, ha a nyár folyamán hetenként tápoldattal is megöntözzük a növényeinket!
A balkonra szánt növényeket régebben faládába, félhordóba vagy égetett agyagból készült cserépbe ültették. Mindkettő kiválóan alkalmas erre a célra, de költségesek és az agyagcserép nehéz, nem télálló, reped, és könnyen törik. Jól szolgál erre a célra a könnyebb, nem törékeny és a fagyot is elviselő műanyag cserép, amely lehetőleg világos színű legyen, mert a sötét színű edényben a talaj akár 40-50 fokra is felmelegszik és kiszárad. A kisebb termetű növények alkalmas helyet kaphatnak a műanyagból készült erkélyládákban és a különböző formájú edényekben. Elengedhetetlen követelmény, hogy az edények aljában egy, vagy több vízlevezető nyíláslegyen, amelyen át a felesleges víz a földből elszivároghat. Egy szőlőtőkének, vagy törpe gyümölcsfának 20-30 literes edényre, egy tő, folyton növekvő paradicsomnak 15 literes, egy tő uborkának 5-10 literes edényre van szüksége. Kedves, falusias színfolt lehet a balkonon is a kék, vagy piros fazékba, lábosba ültetett virágpalánta!
Az erkélyen igen sokféle - a család ízlésének és igényeinek megfelelő - zöldséget nevelhetünk. Júniusban ültethetünk jól fejlett, erős gyökérzetű, virágzó paradicsom palántákat. A bokros növésűt kisebb, a folyton növekvőt nagyobb edénybe ültessük és ültessünk mellé 3-5 (zöld, sárga vagy piros csöveket érlelő) paprika palántát is. A másfél-két méter magasra megnövő tő mellé erős bambuszbotot kell szúrni, a növekvő palántát gyakran kell öntözni, kötözni és a levél hónaljából előtörő hajtásokat kitörni. Ugyancsak cserépbe ültethetünk salátának való uborka-palántát is; ezt piros levelű cékla, vagy saláta (rukkola) palántákkal ültethetjük körül. Hasonló módon ültethetünk csemege paprika, tojásgyümölcs, valamint újdonságnak ananászcseresznye palántákat is – saláta, vagy alacsony, egynyári virágpalántákkal körítve.
Fontos növényei a balkonkertnek a fűszerek. Külön cserepekbe ültessünk metélőhagymát, levélpetrezselymet, gyöngyhagymát, valamint kistermetű bazsalikom, majoranna, kakukkfű, borsikafű palántákat is. Ez utóbbiak kevés öntözést igényelnek; a hajnali öntözés növeli a növények leveleinek és hajtásainak aroma-tartalmát. A fűszernövények számára ajánlatos lépcsőzetes állványt helyezni, lehetőleg napsütötte helyre.
Az erkélyen nevelhető gyümölcsök sztárja a csüngő szamóca, amelynek sok, új fajtája került a legutóbbi években forgalomba. Ezeknek nagy értéke az, hogy hosszú ideig, folyamatosan érlelik az ízes gyümölcseiket; a szamócás cserepeket a falra, vagy a korlátra akaszthatjuk, de a fűszernövények társaságában is jól érzi magát.
Jelentős újítás a gyümölcstermelés frontján az, hogy cserépben is lehet gyümölcsfát nevelni! Erre a célra hozták létre a balerinának nevezett alma, körte, cseresznye, meggy, őszibarack és szilva csemetéket, amelyek cserépben, vagy faládában már másodéves korukban kezdenek el gyümölcsöt érlelni, karcsúak és nem nőnek két méternél magasabbra. Télállóak, tehát némi takarás mellett az erkélyen áttelelnek.
Nem újdonság, hanem éppen inkább sajnálatosan elfeledett lehetőség az étkezési szőlő termelése az erkélyen. A szőlő, mint kúszónövény otthon tudja magát a meleg, védett helyen és régebben sokszor láttam olyan épületet, amelynek az erkélyén levő szőlőtőke kétemeletnyi magasságra is feljutott. Kedves és hálás növénye az erkélyeknek a futórózsa is!
Gyakran előfordul, hogy a balkonos lakás tulajdonosa védeni kívánja magát a kíváncsi tekintetek elől. Az erkélyládába vetett hajnalka és díszbab magokból fejlődő hajtások gyorsan felkúsznak két-három méter magasságra. A hajnalka szépen virágzik, a díszbab magjai étkezésre is alkalmasak. Szép, színes és illatos függönyt nevelhetünk szagosbükkönyből is.
A polgári lakóházak erkélyei csupán néhány négyzetméteresek, tehát a fentebb vázolt, változatos növényvilágnak csak egy részét lehet rajtuk megvalósítani, de a hely körülményeihez alkalmazkodva itt is színes, látványos kertet alakíthatunk ki karnyújtásnyira a család étkezési asztalától. Ha jól, szakszerűen, szorgalmasan gondozza levélíró olvasónk is a balkon-kertjét, akkor a munkája minden bizonnyal sikeres, eredményes lesz és még követőket is nevel.
