Divatos a levendula, de nem csak ezért érdemes ültetni: szép és rengeteg mindenre jó a háztartásban.
Ahogy az öltözködés a lakásberendezés, azt étkezés és az autóhasználat módja változik, úgy módosul a kerti virágok választéka is. A divat nagy úr, amely megváltoztatja a társadalom igényeit, a koronként változó szokások rendszerét, összességét. Nem csak a képzőművészet, az irodalom, a zene, az építészet, de még a beszédmód is (látszólag) elkerülhetetlenül ki van szolgáltatva a változó divatirányzatoknak. (Régebben a hadarást, a nehezen kimondható mássalhangzók ellágyítását és a szavak végének elharapását beszédhibának tartották; manapság ez vált közhasznúvá!)
A tulipán, a rózsa és a muskátli évszázadok óta minden kertben virágzik, de például a gyöngyvirág imádata sajnálatosan megkopott és sárga violát, százszorszépet, nefelejcset, búzavirágot csak a nagyon hagyománytisztelő kertekben lehet olykor felfedezni.
Az utóbbi években igen népszerűvé, divatossá vált a levendula, amin nem is igen csodálkozhatunk, ha tudjuk, hogy milyen sokféle igény kielégítésére alkalmas ez a szerény külsejű, de különösen kellemes illatot árasztó évelő félcserje.
Honnan érkezett hozzánk a levendula?
Őshazája a Földközi-tenger partvidékén van, ahol már az őskorban gyűjtögették a vadon termő, kékeslila virágzatait. Legfőbb termelője Dél-Franciaország, különösen a Provance, ahová a szelíd dombok déli lejtői virágzáskor milliószámra csábítják a természetkedvelő turistákat. Jó szerencsémnek köszönhetően egyszer alkalmam volt levendula virágzás idején ezen a termékeny vidéken járni, megcsodálni a pompázó virágmezőket és arra gondoltam, hogy a mi, tavasszal virágzó, sárga repcetábláink és a nyáron virágzó napraforgó táblák látványát illően megbecsüljük-e?
Összeforrt Tihany nevével
Nálunk először Bittera Gyula 1920-ban telepített nagyméretű levendula-ültetvényt a Tihanyi-félsziget fennsíkján, ahol e növény a számára kedvező körülményeket talált és bőséges virágtermést hozott, amelyből a helyszínen készítettek illatszer-alapanyagokat. Manapság a legnagyobb levendulatermelő a Pannonhalmi Apátság gazdasága, ahol mintegy hét hektárnyi területű ültetvényt gondoznak és a terméséből parfümöt, illatosított mézet, bort és ajándéktárgyakat készítenek.
A levendula és a parfüm legendája
A levendulavirág az alapanyaga az első – de világhírű – parfűmnek, amelyet már Nagy Katalin orosz cárnő, Nagy Frigyen német császár és J.W. Goethe költő is sokra becsült, Napóleon pedig a levendulaolajat kockacukorra csepegtetve csemegeként fogyasztotta. Ez az olaj a legfőbb alkotóeleme (a citrom, a keserűnarancs és a bergamott mellett) a kölnivíznek (eredeti nevén: Kölnisch Wasser , Eau de Cologne), amelynek származási története a következő: a máig titkos recept alapján készülő kölnivízet egy szerzetes találta fel és ezt ajándékozta Wilhelm Mühllenz, Köln városában élő kereskedőnek, aki felismerte ennek a „terméknek” a jelentőségét . Ebben az időben (1794) a franciák foglalták el Köln városát és a parancsnokuk arra utasította katonáit, hogy a jobb eligazodás érdekében minden lakóházat számmal lássanak el; Mühlhenz úr háza a 4711. számot kapta és erről a házról nevezték el a kölnivizet a máig használatos 4711 márkanévvel.
A virágzata tartalmazza az illatos kincset
Nálunk főként a francia levendulát (Lavandula angustifolia) termesztik és ültetik a házikertekben is. Ez legjobban a meszes, kellő tápanyagtartalmú talajon érzi magát a jól, de a szélsőséges (szikes, laza homok) talajok kivételével az ország egész területén megél; szereti a napos, meleg helyet, ahol gömb alakú, 40-60 cm magas bokorrá fejlődik; levelei szürkés-zöldek, nemezesen szőrözöttek. Az ibolyás-kék fürtvirágzatai június-júliusban nyílnak, és – a termőhelytől függően – 0,6-3,0% illóolajat tartalmaznak.
Hogyan legyen több levendulánk?
A levendula dugványozással, feltöltéses bujtással és tőosztással szaporítható. A tenyészedényben előnevelt palántákat tavasztól késő őszig lehet elültetni. Virágágyak szegélyezésére, sziklakertbe, virágágyba ültetve, vagy akár ablakládában is biztonságosan fejlődik. Öntözni csak az ültetés után kell kétszer-háromszor, de bőségesen! Igen jól társítható a rózsabokrokkal, mert azokat megóvja a levéltetvektől és a hangyáktól. Nem igényel sok gondozást, de a hajtásait május-júniusban 8-10 cm magasságban vissza kell metszeni. Az eltartásra vagy feldolgozásra szánt virágzatokat a teljes kinyílásuk előtt ajánlatos levágni.
Mi mindenre jó a háztartásban a levendula?
Elődeink igen régen használják a fehérneműs szekrények illatosítására. A forrázatából is hosszú idő óta készítenek nyugtató hatású teát. Sok helyen a gyógyfürdők vizét levendulavirággal illatosítják. Szappant, különböző kozmetikumokat és uniszex illatszereket gyártanak belőle. Elősegíti a testi és szellemi frissességet, antibakteriális, bőrápoló, csökkenti a napleégést és ápolja a zsíros, korpás hajzatot.
