A seregélyek népes csapatokban élő madarak. Alvóhelyük a fákon, nádasban vagy olyan épületeken van, ahol sok ülőhelyet lelnek.
Napnyugta után itt csacsognak, énekelnek, nappal pedig felkeresik a kerteket, a szőlőhegyeket, hogy hatalmas étvágyukat kielégítsék. Rovarokat, férgeket, csigákat is pusztítanak.
Jelentős kárt a cseresznyefák gyümölcseiben tesznek, a gyümölcs egy részét megeszik, de nagyobb részét éles karmaikkal leszakítják és ezek a földre hullva fogyasztásra alkalmatlanná lesznek. Védekezésül a cseresznyefák koronáját le lehet takarni műanyag hálóval.
Sok bosszúságot és anyagi kárt okoznak a seregélyek a szőlősgazdák is amikor hatalmas csapatokban keresik fel a szüretelés előtt álló szőlőskerteket. A fürtöket megdézsmálják és nagyon sok bogyót a földre szórnak. Régen a vincellérek kereplőkkel és puska durrogással próbálták a madárcsapatokat távol tartani és elriasztani a tőkéktől – rendszerint kevés sikerrel. Később karbidágyúkat állítottak fel a szőlősorokban és azok puffogtatásától vártak eredményt, majd újabban magnóról játsszák le a ragadozó madarak vijjogását és saját vészhangjaikat. Néhol embert utánzó, tarka ruhába öltözött bábukkal igyekeznek megtéveszteni a falánk, nem kívánatos vendégsereget vagy műmadarakat reptetnek a veszélyeztetett terület fölött, de tökéletes megoldás mindez ideig nem született a seregélyek kártétele ellen.