Van egy növény, amely rendkívül hasonló (ízű és formájú) gyökeret fejleszt és még idén el lehet vetni a magját.
A konyhai bevásárlást végzők, akik a legérdekeltebb figyelői a piaci eseményeknek, azt tapasztalják, hogy a petrezselyem, vagy ahogy sokan nevezik, a fehér gyökér évről-évre drágább és a idén már 1400 forintot kellett fizetni egy kilójáért.
Mi lehet ennek a rendkívüli áremelkedésnek az okozója?
A magyarázat többféle: a petrezselyem az igényes zöldségfélék közé tartozik, csak a kifejezetten mélyrétegű, laza szerkezetű, némi meszet is tartalmazó talajokon és csak öntözéssel termelhető eredményesen. Az ilyen talajból pedig nincs sok, és ezek is többnyire az ország nyugati határán helyezkednek el. Ennek a növénynek szinte minden munkáját (magvetés, egyelés, gyomirtás, felszedés, kötegelés) kézzel kell elvégezni és éppen ezen a tájon a legszűkebb a munkaerő jelenleg.
Vajon mivel lehet a fehérrépát helyettesíteni?
Van azonban egy lehetőség, amellyel ki lehet váltani a sertéshúsnál is drágább, de a konyhában gyakran szükséges fehérrépát. Ez pedig a pasztinák, amelynek a magját július közepéig még érdemes elvetni. Szerencsés őszi időjárás esetén a pasztinák még szép, egyenletes felületű, könnyen tisztítható gyökeret fejleszt, amely kissé édeskés ízű ugyan, de ezen sózással nem nehéz segíteni.
A pasztinák vetésének trükkjei
A nyári vetés sikerének azonban vannak feltételei: a kihúzott vetőbarázdát nagyon alaposan be kell öntözni a magvetés előtt és a takaró földréteg visszatöltése után is. A vetőmag ne kerüljön 2 cm-nél mélyebbre, a tőtávolság 10 cm, a sortávolság 40 cm legyen. A vetést állandó öntözéssel nyirkosan kell tartani és idejében kell a gyomokat irtani.
Korai, őszi fagy esetén az avarral, szalmával, nyers komposzttal védett pasztinákvetés áttelel, és kora tavasszal új növekedésnek indul.
Figyelem! A pasztinák hajtása és levelei emberi fogyasztásra és a háziállatok takarmányozására nem alkalmasak, csak a gyökere fogyasztható!
