Összegyűjtöttem néhány hasznos tudnivalót a tavaszi vetésről, az ágyások előkészítésétől a vetési távolságokig és mélységekig.
Már alig karnyújtásnyira van tőlünk a tavasz kezdete, amely nemcsak a fák rügyezésének, a gyepek kizöldülésének, a nárciszok, a jácintok, a tulipánok és a szép, nemes emberi kapcsolatok kivirágzásának időszaka, hanem a halaszthatatlan kerti munkáké is. Ezek között a legtöbb megfontolást és pedáns munkát a zöldségfélék, az egynyári, virágos növények és egyes fűszernövények magjának elvetése követeli meg tőlünk.
Ki mint vet, úgy arat – tanítja a régi bölcsesség, amely évszázadok alatt semmit se veszített az egykori tekintélyéből. Aki nem készíti elő gondos alapossággal a talajt, találomra választja ki az elvetendő zöldségféle magját, azt ritkán éri az a szerencsés véletlen, hogy jó termést takarít be. Aki viszont a vetés előkészítésére nem sajnálja az időt és a fáradságot, az joggal remélheti azt, hogy a megszolgált krajcár tallért fiadzik.
Mindennapi tevékenységeink közül leginkább a gyerekneveléshez hasonlíthatnám ezt a munkafolyamatot: itt van előttem az alkalmas nyersanyag, meg kell munkálni, meg kell nemesíteni ahhoz, hogy teljes értékű „termény" legyen belőle. Mert különben valóban az lesz a gazdaságosabb és egyszerűbb, ha a piacon, az áruházban, a kereskedőnél vásároljuk meg azt a karalábét, fejes salátát, spenótot, hónapos retket, amely a család étkező asztalára kerül. De micsoda különbség!
A kifejlett anyanövényen virágok nyílnak, ezek megtermékenyülnek és magvakat érlelnek. A mag hordozza valamennyi elődjének az erényeit, a hibáit és a gyengeségeit is. Vetőmagot lehetne termelni a kiskertben is, de nem érdemes, mert a növények egy része idegen virágporral termékenyül meg és egyáltalán nem biztos, hogy ez csak a kedvező tulajdonságokat viszi át az utódokba. Az elmúlt fél évszázadban elterjedt hibrid növényeken termett vetőmagok pedig nem alkalmasak a továbbtermelésre. Ezért nagyon fontos, hogy csak megbízható, államilag ellenőrzött helyről vásároljunk vetőmagot és óvakodjunk az alkalmi árusoktól!
A jó vetőmag tiszta, szennyeződésektől és idegen magvaktól mentes, szagtalan, nem penészes, vagy dohos. A magok épek, zúzott, vagy törött, sérült mag csak elvétve van benne!
A vetőmagok különböző idő alatt képesek kicsírázni. A borsó magja a vetés után 8-10 nappal, a fejes saláta 6-8 nappal, a hónapos retek magja 6-10 nappal, de a petrezselyem magja csak 20-28 nappal kezdi meg a gyököcske fejlesztését.
Meddig tartható el tasakban a vetőmag?
Ugyancsak különböző az egyes zöldségfélék csírázóképessége is: a bab magja 3-6 évig, a sárgarépáé 3-4 évig, a paprika magja 4-6 évig, de a pasztinák és a kapor magja csak egy évig őrzi meg a csírázóképességét. De emiatt ne legyenek aggályaink, mert a vetőmag tasakokon egyértelműen és jól láthatóan fel van tüntetve, hogy a mag meddig alkalmas vetésre!
Hogyan készítsük elő az ágyásokat?
Nagy figyelmet kell fordítani a talaj előkészítésére. Feltehető, hogy a vetés helyét még az ősszel felásták, a gyomokat, a köveket, a szemetet kiszedték a földből és most csak az alapos felszíni munkára van szükség, hogy az apró magokat a talaj morzsái minden oldalról – mint egy jó, meleg paplan az embert – körülvegyék. Ha a talajt száraznak ítéljük meg, akkor egy kis öntözés hasznos lehet!
A területet célszerű 120 cm széles ágyásokra osztani, közöttük 30 cm széles úttal, amely a közlekedést és a később következő munkákat nagymértékben megkönnyíti és a taposási károkat megszünteti.
Sortávolság és tőtávolság
Előre el kellett döntenünk azt is, hogy a magokat milyen sor- és tőtávolságra fogjuk elvetni, ugyanis mind a túl sűrű, mind a túl ritka vetés alapvető hiba. Minden növénynek van optimális tenyészterülete: ha kevés magot vetünk, akkor a terület nem lesz kihasználva, a sok magot vetünk, akkor a növények egymást fogják akadályozni a növekedésben és a terméshozásban. A helyes döntés tehát nem könnyű feladat, annál inkább, mert a vetőmag manapság drága portéka, amellyel nem ajánlatos pazarolni, a túl sűrű vetést pedig feltétlenül ki kell ritkítani!
Hogyan vessük a magokat?
A Bibliában is leírt ősi módszer a szórva vetés volt és a primitív országokban ma is még többnyire szórva vetik a magot, amely egyik helyen sűrűbb, máshol túl ritka kelést eredményez. Ezért manapság általánosan elterjedt a magok sorba vetése, amely könnyen ellenőrizhető és korrigálható. A dinnyét, az uborkát, a tököt fészekbe vetik: egy-két kapavágásnyi földet a megfelelő helyen kiemelnek, a gödröcskébe némi trágyaszert tesznek, azt összekeverik a termőfölddel és ide helyeznek el 2-3 magot, amelyek közül csak a legéletrevalóbbat fogják meghagyni (a másik egy-kettő kikelt növénykét felajánlják a szomszédnak!).
Milyen mélyre vessük a magokat?
Több figyelmet kell fordítani a vetés mélységére! A sekélyen vetett magból kelt csíranövény fagyérzékeny, a szél áldozata is lehet, de szenvedhet a felső talajréteg gyors kiszáradásától is. A túl mélyre vetett mag lassan kel ki, mert a gyököcskének vastag talajréteget kell áttörnie. Az apró magokat (sárgarépa, petrezselyem hónapos retek stb.) 1-2 cm mélyre, a nagyobbakat (bab, borsó, lencse, kukorica, stb.) 4-6 cm mélyre vessük.
Minél korábban vetünk, annál több lesz a termésünk, de...
Általános szabály, hogy minél korábban vetünk, és minél később takarítunk be, annál nagyobb termésre számíthatunk; ez különösen érvényes az egész nyáron virágzó paradicsomra, paprikára, padlizsánra, cukkinire, de a gyökérzöldségekre is. A vetés optimális ideje akkor következik el, amikor a talaj átlaghőmérséklete 10-12 °C fok fölé emelkedik. A kihúzott vetőbarázda bevetése után a földet visszahúzzuk a magokra és a talajt a gereblyével kíméleten tömörítjük, hogy a nyirkos, apró talajmorzsák a magot minden oldalról körülvegyék. Száraz időjárás esetén a magvak csírázását és kikelését meggyorsítja és egyenletesebbé teszi egy frissítő (2-5 liter/nm vízzel végzett öntözés.
Vetés után 5-6 héttel már szedhető?
A legkorábban vethető és a legkorábban szedhető zöldségfélék (karotta, zöldhagyma, zöldborsó, sóska, spenót, fejes saláta, hónapos retek) már a vetés után 5-6 héttel az asztalra kerülhetnek, és további lelkesedést adnak a munkák gondos elvégzéséhez. Számomra – gyerekkoromban – a tavasz akkor következett be, amikor először ebédre tojásos nokedlit fejes salátával kaptam!
