A gyorsabb növényfejlődést ígérő magaságy néhány tavaszi tudnivalóját foglalom össze az alábbiakban.
Örömmel olvastam (és gyűjtöttem dossziéba) azokat a leveleket, amelyekben kertészkedők számoltak be azokról az eredményekről, amelyeket a magaságyban folytatott termeléssel sikerült elérniük. De az embernek már csak az a természete, hogy soha se elégedett a sikereivel és mindig többre vágyik! Ebben a cikkben arról írok, hogy miként lehet az eddig elért eredményeket az idén is elérni, vagy pedig éppen fokozni!
A magaságyat célszerű évente megújítani
A magaságy minden évben felújításra szorul, ezért célszerű a könnyebben hozzáférhető, keskeny oldalát kiemelhetően megépíteni. Minden második évben ajánlatos a magaságyban levő szerves anyagot kitermelni és lehetőleg átrostálni.
A homogén, földdé érett anyagot a kert más részeiben használhatjuk fel a talaj humusztartalmának a fokozására, a lassabban bomló anyagokat pedig visszarakhatjuk a magaságy harmadik rétegébe. A kiürült keretet átvizsgáljuk és az eldugult szellőzőnyílásokat kitisztogatjuk, mert a szerves anyagok bomlásához feltétlenül oxigénre van szükség. Ha a keret deszkából, lécből, esetleg vesszőfonatból áll, akkor az azokon keletkezett hibákat kijavítjuk.
Hogyan újítsuk meg a magaságy talaját?
Ezután a termőtalajt a már megismert módon rétegezzük, vagyis legalulra kerüljenek a lassan és nehezen elbomló metszési hulladékok. Ezeket alaposan meg kell taposni, hogy tömör réteget képezzenek. Erre terítjük a könnyebben elbomló szerves anyagokat, a fagyra érzékeny növények takarására használt (kukorica, napraforgó, évelő virágok szára stb.) maradványokat. Ide kerülhet az ősszel lehullott lomb is, amelyet – nagyon helyesen – nem szállíttattunk el a kertből. A következő réteg az érett, földszerűvé vált, házi készítésű komposzt, majd erre kerül a felső réteg: legalább 25 cm vastag, jó minőségű kerti föld. A keretet töltsük fel a pereméig, mert az elkészített, réteges talaj a nyár folyamán, a szerves anyagok korhadása következtében 30-40 cm-t fog süllyedni és ez nem kívánatos, mert a növények egy része árnyékba kerülve lassabban fejlődik, a termésük pedig később érik be.
Rétegezzük vagy keverjük a talajt?
Egy-két olvasó azt gondolja, hogy a termőtalaj fentebb leírt rétegezésének nincs különösebb előnye, azonban a tudományos kísérletek és a gyakorlat is azt bizonyítja, hogy kellőképpen, egyenletesen és folyamatosan meleg talajt csak a rétegezés útján lehet előállítani. Már pedig a magaságyban termelés legfőbb előnye éppen az, hogy a meleg talajban a növények gyorsabban fejlődnek és több, jobb minőségű terméssel örvendeztetik meg a gazdájukat.
Miért ne pihennénk magunk is a magaságy mellett?
Érdemes a magaságy környékét is rendbe hozni: a környezetben levő fák szükségtelen és száraz ágait vágjuk le, a bokrokat messük meg, nyissuk ki a téli időre elzárt vízvezetéket és – minthogy sok, kertészkedő ember szeret a magaságy mellett üldögélve pihenni, vagy a barátaival beszélgetni, ezért helyezzünk el itt egy padot, vagy néhány széket és egy kis asztalt is.
Márciusban indulhat a vetés
Március elején már bátran el lehet kezdeni a hidegtűrő zöldségfélék magvetését; ilyen például a sárgarépa, a hónapos retek, a mezei saláta, a zöldborsó, a spenót és a sóska. Ezeknek a magja már 3-4 C fokon csírázni kezd és a csíranövényben az átmeneti kisebb fagyok se tesznek kárt. Ha netalán nagyobb fagyokra kell számítani, akkor ajánlatos a magaságyat éjszakára fóliával letakarni. Ne feledkezzünk meg arról, hogy ennek a termelési módszernek az egyik nagy előnye, hogy a termelés folyamatos és a vegetációs időben minden talpalatnyi helyet ki lehet használni. Ezért a konyhakész terményt idejében takarítsuk be és máris határozzuk el, hogy a felszabadult területre milyen zöldségfélét vessünk, milyen fűszernövény vagy virág palántáját fogjuk elültetni.
