Izgalmas növény a rizs, évezredek óta termeszti az ember, mégis viszonylag keveset tudunk róla. Pedig aki fogyasztja, az alábbiakat biztosan érdeklődve olvassa majd.
A rizs a legrégebben termelt gabona, amelyet jelenleg 12 millió hektár területen (vagyis 130-szor akkora területen, mint Magyarország) termelnek és a fogyasztása évről-évre növekszik. A rizs adja a világ összes gabonatermésének a 30%-át és másfél milliárd embernek alapélelmiszere.
A rizs géncentruma Délkelet-Ázsiában van és a legtöbbet Kína, Korea, Burma, Thaiföld, Vietnam, Sri Lanka és a Fülöp-szigetek termeli, fogyasztja és exportálja.
Egyre nagyobb részt vállal Amerika vetésszerkezetéből, Európában pedig jelentős Olaszország, Spanyolország, Görögország és Portugália rizstermelése.
Ha egy évre tervezel, vessél rizst,
ha egy évtizedre: ültess fát, ha pedig
egy életre, akkor tanítsd az embereket.
(Ősi, kínai közmondás)
Próbálkozunk, próbálkozunk
Magyarország klímája a viszonylag alacsony hőmérséklet és a kevés csapadék miatt nem kifejezetten alkalmas a rizstermelésre és a globalizáció is egyre inkább arra kényszeríti az agrár-termelőket, hogy valamennyi terményt az optimális termőhelyén állítsák elő. Ennek ellenére többször is kísérletet tettek nálunk a rizs eredményes termelésére. A XX. század elején ennek a központja a szarvasi Öntözési Kutató Intézet volt és 1933-ban a Szegedi Növénytermesztési Állomás 103 rizsfajta termelhetőségét vizsgálta meg. 1944-ben már 500 hektár területen termeltek rizst és ezzel párhuzamosan emelkedett a rizsfogyasztás is. A rizstermő terület 1950-ben már 5000 hektár volt, de ezután fokozatosan csökkent és az idén mindössze 2000 hektáron folyt a termelése.
Sok betegség támadja
Mint hogy a sikeres rizstermeléshez nagy mennyiségű vízre van szükség, ezért a termelés monokultúrára szorult, ami számos gombás és vírusbetegség megjelenését és elterjedését okozta. Az egyik, igen jelentős gombás betegség elleni védekezés kidolgozására a „Földmívelési" Minisztérium Dr. Husz Bélát, az akkori Kertészeti Tanintézet Növényvédelmi Tanszékének a vezetőjét kérte fel.
E sorok írója abban az időben első évfolyamos hallgató és önkéntes demonstrátor volt a Tanszéken és hónapokon keresztül – nyári vakáció idején is – adatgyűjtéssel és laboratóriumi munkákkal foglalkozott. A kutatást eredményesen elvégezve, a Tanszék illő pénzjutalomban részesült és én is kaptam annyi pénzt, amennyiből egy írógépet vehettem.
A barna és a fényezett rizs
A rizsnek (Oryza sativa) számos fajtája és számtalan tájfajtája ismeretes. A barna rizs nincs hántolva, lassabban fő meg és keményebb marad, viszont egészségesebb, mert a szénhidráton és a fehérjén kívül jelentős mennyiségű B1 vitamint is tartalmaz. Az opálos rizsszemeket a héjában megfőzik és utána hántolják; ízes, nem tapadós, tápdús, sok esetben fényezve kerül forgalomba.
Még a domboldalon is megterem
A rizstermesztés zöme kétféle formában történik. A dombvidék déli lejtőin kialakított, öntözésesre berendezett területeken kézi és állati munkaerőt (főleg bivalyokat) használnak, a sík területeken nagyüzemi művelés folyik részben kézi erővel, részben gépekkel. Egy-két évvel ezelőtt jelent meg az amerikai származású szuperrizs, amely hektáronkint 13 tonna termésre is képes.
Hogyan termelik a rizst?
A rizs termelése a palántaneveléssel kezdődik, amely kb. négy hétig tart. Ezután következik az ültetés. A növények – fajtájuktól függően - 90-150 nap alatt fejlődnek ki és a virágzásuk után 30-40 nappal később érnek a bugákban a szemek. A hagyományos családi munkamegosztás régen általában úgy alakult, hogy a férfiak végezték a talajmunkát, a vízcsatornák karbantartását és az árasztást, a nők pedig a palánták ültetését és a gyomlálást; a termés betakarításában, a szárításban az egész család serénykedett.
Szinte minden ételhez való
A rizsfogyasztás az egész világon fokozódik, mert tartósan tárolható, gyorsan elkészíthető és sokféleképen felhasználható: levesnek, levesbetétnek, húsételek töltelékéhez, tejberizsként és gyümölcsrizsként kedvelt és egészséges étkek készülnek belőle.
