A mángoldot valamikor az egész Kárpát-medencében termesztették. Nagy, húsos, bodros levéllemezei vastag, fehér vagy piros levélnyélen ülnek.
A Földközi-tenger környékének népei már az i. e. V-IV. században fogyasztották. Valószínű, hogy előbb lett kultúrnövénnyé, mint a takarmányrépa és előkelő rokona, a cukorrépa.
Víz és tápanyag igényes növény. Gomolymagját már lehet vetni, de április végén ki kell ritkítani, mert egy gomolyból több palánta is fejlődik. Télen, lombbal, lekaszált fűvel betakarva a földben maradhat, nem fagy el.
A legegyszerűbben felnevelhető növények közé tartozik. A talajban nem válogat, de legjobban a meszes talajokon fejlődik, a savanyú talajokon nem jól érzi magát. Előnyös a fejlődésére, ha a talajban bőségesen van humusz.
Mint a legtöbb "levélnövény" sok nitrogént hasznosít, de ugyanakkor számottevő káliumot is igényel. Minthogy a meszes agyagtalajok káliban amúgy is elég gazdagok, ezért ilyen helyen különleges kálium-utánpótlásra nincs szükség.
Az árnyékot nem szereti ott megnyúlik, gyengén fejlődik. Ezért lehetőleg a kert állandóan napos részére ültessük. Talaj-előkészítése a szokásos őszi mélyásásból és az azt megelőző trágyázásból álljon.
A magját csak április második felében érdemes elvetni, mert a csírázása 9 °C-on indul meg, ha korábban vetjük, akkor a magok elfekszenek, sőt esetleg el is pusztulnak. Ezekből a tövekből lesz tavasszal a legjobb ízű, zsenge levél, amely spenótszerű főzelék készítésére, húsgombócok begöngyölésére alkalmas. A vastag levélnyél spárga módjára készíthető el.
A mángold levele és nyele viszonylag sok nyers cukrot, pektineket és értékes szerves savakat (oxál-, alma-, citromsav) tartalmaz, ezért jelentős a táplálkozás-élettani értéke. Vitamintartalma se jelentéktelen: A-vitamin-értéke a sárgarépának a felét teszi ki, és annyi C-vitamint tartalmaz, mint a paradicsom gyümölcse.
Termelési értéke abban jelentkezik, hogy a mángold termelésével akkor van spenótfőzelékhez alapanyagunk, amikor a kora tavasszal vetett spenót szezonja már elmúlt, a spenót felmagzott. A levéllemezeket tehát spenótszerű főzelék készítésére lehet hasznosítani. A levélnyeleket pedig spárga módjára készítik el. Mindkét hasznosítási módja ízletes és egészséges, könnyen emészthető ételhez juttatja a fogyasztót. A levéllemezek átpasszírozva igen praktikusan - kis téglácskák formájában - lefagyaszthatók, így télen is fogyaszthatunk friss mángoldfőzeléket. Ha a gondos kertész egy szép, jól kifejlett tövet meghagy a kertben a következő évre, akkor a továbbtermeléshez elegendő vetőmagot is gyűjthet.
