A kivi Délkelet-Ázsiából származó gyümölcsfaj, tehát meleg, védett fekvésben érzi jól magát. Ahol a késői érésű csemegeszőlőfajták fürtjei jól megédesednek, ott a kivi is beérleli a gyümölcsét.
A faiskolából vásárolt kivicsemetét északi szelektől védett napos helyre telepítse. Fontos tudni, hogy a kivi mészkerülő növény lévén a meszes-lúgos talajokban nem él meg; itt a levelei sárgulnak, a szélük megbarnul, bepödrődik és végül idő előtt lehull, a hajtások nem növekednek és a gyümölcskezdemények nem fejlődnek ki.
Ezért a kivitelepítés előtt – amennyiben nem vizsgáltatta meg a talaját laboratóriumban – hajtson végre egyszer mészpróbát: egy diónyi talajt helyezzen tányérba és cseppentsen rá közönséges konyhai ecetet; a meszes talaj rövidesen erősen pezsegni kezd. A pezsgés mértékéből következtetni lehet a talaj mészmartalmára, illetve pH-értékére. (A 7,0 fokozatnál kisebb értékű talajok savanyúak, az ennél nagyobb értékűek lúgosak.)
A kivi kúszónövény, ezért feltétlenül támaszrendszer mellett kell nevelni. A támaszt a szőlőéhez hasonlóan ajánlatos kialakítani.
Miért nem terem a kivibokor?
A kivi eredetileg kétlaki növény. Ez azt jelenti, hogy az egyik bokron csak nővirágok, a másikon kizárólag hímvirágok nyílnak. Ha tehát valaki a kertjében egyetlen kivibokrot ültet, akkor ki van téve annak a veszélynek, hogy nem terem gyümölcse. Ez ellen oly módon lehet és kell védekezni, hogy egy hím bokor közelébe több nőpéldányt kell telepíteni.
A legutóbbi években forgalomba kerültek olyan kivifajták, amelyeknek a bokrai egylakiak, azaz egyazon bokron vannak hím- és nővirágok is. Ezek egyedül is gyümölcsöt érlelnek.
Lehet-e a kivimagoncot házilag oltani?
Nemcsak lehet, de kell is! A kivimagoncok ugyanis – különös módon – majdnem kivétel nélkül hímneműek, tehát gyümölcsöt nem érlelnek. Oltóvesszőnek megbízhatóan termő bokorról származó, érett, egyéves vesszőt használjon és ezt ékoltással növessze az alanyra. Az oltás ideje április elején van, amikor az oltóvessző még nem hajt, de az alanyban a nedvkeringés már megindult.
