Hogyan messük termőre a szőlőt?

Hogyan messük termőre a szőlőt?

A szőlőtőkéket - akárcsak az őszibarackfákat - minden tavasszal termőre kell metszeni, különben nem számíthatunk megfelelő mennyiségű és minőségű fürtökre.

Kiegészítő munkák a metszés előtt

A metszés előtt néhány kiegészítő munkát kell elvégezni.

A szőlőtőkék a talaj felszíne alatt harmatgyökereket fejlesztenek. Ezek olyan talajrétegben helyezkednek el, amelynek a vízellátottsága nagyon változó: hosszabb, száraz periódusban a felső talajréteg annyira kiszárad, hogy a benne levő gyökerek elpusztulnak. Ha a harmatgyökerek megerősödnek, akkor az egyenletesebb víz- és tápanyagellátásban részesülő talpgyökerek elsatnyulnak. Mindez azt indokolja, hogy a harmatgyökereket évente távolítsuk el. Ehhez a tőkéket ki kell bontani, és a harmatgyökereket tőből lemetszeni. A kibontott tőkékről egyúttal vágjuk le az alanyból kihajtott vad sarjakat és a tőkefej alól előtörő nyakhajtásokat is.

Bármilyen szőlőtőkét nevelünk is, az idősebb farészeken felhámló, lefoszló kérget találunk. Ez alatt számos kártevő húzódik meg, ezért a tőkéket évente meg kell tisztítani. Különösen a lugaskarok elágazásában és a bakművelésű tőkék egyes karjai között felhalmozódott élettelen szövettömeget kell gondosan eltávolítani.

Különböző hosszúságú termőrészek

A szőlőtőkéken különböző hosszúságú termőrészeket hagyhatunk. Rövidcsapnak nevezzük a 2-3 rügyes vesszőrészeket. A hosszúcsapok 6-8 rügyesek, a félszálvesszőkön 10-12 rügy, a szálvesszőkön pedig még ennél is több rügy helyezkedik el.

Egyes szőlőfajták bőtermőek, ezért ezek rövidcsapon is kielégítő mennyiségű termést hoznak, míg mások csak hosszúcsapokon vagy szálvesszőkön teremnek eleget. Ezért a telepített fajták termőképességével már idejében meg kell ismerkedni.

Egy-egy tőkén - erősségük szerint - 10-50 termőrügyet hagyhatunk meg.

Arra kell ügyelnünk, hogy a termőcsap lehetőség szerint az előző évben fejlődő erőteljes vesszőn, űn. cseren legyen. Az idősebb tőkerészekből előtörő vesszők ugyanis kevésbé termékenyek, mint a cseren levők.

szolo metszese 02

Váltómetszés

A szőlőt éppen úgy váltómetszésben részesítjük, mint az őszibarackfát. Minden termőcsap alatt hagyjunk tehát egy rövidcsapot, amely az ugar szerepét tölti be. Az ugarcsap a következő évre csercsappá vastagodik; a rajta levő két szemből fejlődött felső vesszőt termővesszőnek, az alsót pedig ugarvesszőnek metsszük meg.

Miután a letisztított szőlőtőkéről a felesleges vesszőket tőből eltávolítottuk, arra törekedjünk, hogy a termő- és ugarcsapok a tőkén vagy a lugaskaron egyenletesen helyezkedjenek el, nehogy a belőlük fejlődött hajtások és fürtök egymást akadályozzák vagy beérésüket gátolják.

Az idősebb, többé-kevésbé felkopaszodott termőrészeket egyidejűleg részlegesen megifjítjuk, vagyis a termőrészt egy, a lugaskarhoz vagy a szarvhoz közelebb álló erőteljes vesszőre metsszük vissza.

Szőlőművelési módok

Számos különböző szőlőművelési módot ismerünk, amelyek közül azonban a gyümölcsöskertekben csak néhányat alkalmaznak. Az egyszerűség kedvéért csupán ezeket ismertetjük, megjegyezve, hogy a szőlő nagyon plasztikus növény; a hozzáértő kézben könnyen és eredményesen alakítható.

A bakművelésű szőlőtőkéken egyenletes eloszlásban 4-5 szarvon egy-egy termő- és egy-egy ugarvesszőt hagyunk meg. Az ugarvesszőn mindig két rügy legyen, míg a termővessző hosszát a termelt fajta termékenysége határozza meg. A keveset termő vagy hosszúcsapon termő fajtákból hosszúcsapot, félszálvesszőt vagy szálvesszőt hagyjunk meg. A bőven termő fajták vesszőit 3-4 rügyre vághatjuk vissza.

Házikertekben gyakran alkalmazzák a bakművelésnek egyik javított módját, a legyezőművelést. Ez nem más, mint egy síkba kiterített bakművelésű tőke, ezért a vesszők metszését ugyanúgy végezzük, mint az előbb leírt bakművelés esetében.

A különböző magasságú kordontőkék karjait fokozatosan alakítjuk ki és neveljük fel. Arra törekedjünk, hogy a kordonkarokon egymástól 15-20 cm-es távolságban helyezkedjenek el a csapok, amelyeket a váltómetszés szabályai szerint oly módon metszünk meg, hogy rajtuk alacsonyabban álló rövid ugarvessző és magasabban elhelyezkedő hosszabb termővessző maradjon. A kordontőkéken egy vagy két kart alakítunk ki. Az egykarú kordon karjának hossza legfeljebb 120 cm, a kétkarú kordon karjainak hossza pedig 60 cm legyen.

Ha a kordonkarok felkopaszodnak, akkor azokat leválthatjuk, ezért a metszésnél neveljünk egyéves vesszőkből tartalékot. A biztosítóvesszőkből pótolhatjuk az elöregedett kordonkarokat.

10 gyumolcsfa metszese dvd 01A metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánlom a 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamomat.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR