A kérdés feltevője a fán termő eperre (Morus alba és M. nigra) gondol és nem a földiepernek mondott, de helyesen szamócának nevezett, apró bokron, kora tavasszal érő gyümölcsre.
Az eperfa valamikor kedvelt növény volt, amelyet a falusi portákon rendszerint a kút mellé vagy a baromfiudvarba telepítettek, mert a kacsák és a libák szívesen szedegették össze az eperfa lehullott, fehér, édes gyümölcseit. (A fekete gyümölcsöt termő eperfa nem szedret terem, mert a szeder indás félcserjén (Bubus fruticosus) érik.
A XIX. század végén gyors fejlődésnek indult selyemhernyó-tenyésztésnek az eperfák voltak a takarmányforrásai, mert az utak mellé telepített eperfák lombját gyűjtötték össze a hernyók táplálására.
Az eper frissen, a fáról szedve igen értékes gyümölcs, sok cukrot és szerves savakat tartalmaz, de a szállítást és a hosszabb idejű tárolást nem viseli el, ezért szorult vissza a termelésben. Hallottam már panaszokat is rá: az érés idején folyamatosan lehulló gyümölcsök elszennyezik a fa környékét, ha pedig a járdára hullanak, akkor veszélyesen csúszóssá teszik azt.
De azért érdemes volna a vidéki házak mellé egy-egy eperfát ültetni, már csak azért is, hogy joggal idézhessük Arany János feledhetetlen verssorait:
Este van, este van: kiki nyúgalomba!
Feketén bólintgat az eperfa lombja,
Zúg az éji bogár, nekimegy a falnak,
Nagyot koppan akkor, azután elhallgat.
(Családi kör)
Miért nem ültetünk eperfát?
Nem tudom! Talán azt gondolják a kertészek, hogy elég eperfa van az országút mellett, ennek a fának nincs helye a kertben. Pedig az alkalmas helyre telepített eperfa – akár fehér, akár fekete gyümölcsöt érlel – nagyon hasznos teremtmény: a gyümölcse nyersen kellemes csemege, de lehet belőle lekvárt főzni, sőt pálinkát is főzetni. Kedvelt eledele a baromfinak, főként a kacsáknak és a libáknak. Valamikor az eperfa hajtásaival, leveleivel takarmányozták a széles körben tenyésztett selyemhernyókat. A kivágott eperfából kitűnő boroshordódonga készül, de az asztalosipar egyéb célokra is alkalmazza. Emellett az eperfa elég gyorsan nő, kellemes árnyékot ad és formás koronát képez.
Hátránya az eperfának, hogy az érett gyümölcse folyamatosan hullik és a kocsonyás gyümölcshús elszennyezi az ágak alatti területet. Ha az ágak a kerítésen túl, a járda fölé nyúlnak, akkor gyakran előfordul, hogy a csúszóssá vált felületen az arra haladó emberek megcsúsznak, baleset következik be, amiért a fa tulajdonosát tehetik felelőssé. Gépkocsival se ajánlatos az eperfa alá állni, mert a lehulló gyümölcs nehezen eltávolítható foltot hagy a festésen.