Az utóbbi években több ízben is jelezték kerttulajdonosok, hogy a fűben, földutakon zöldes színű kocsonyás képződmények jelentek meg. Gyorsan szaporodtak, terjedtek, és kiirtásuk, felszámolásuk nem volt sikeres.
A kékalga (Nostoc commune) az egész világon elterjedt kozmopolita alga, mely legelőkön, réteken a mérsékelt égövtől a trópusi éghajlatú földrészeken is előfordul és gyakori. Érintetlen tájakon, természetvédelmi területeken is ismert. Megfigyelések szerint a kalciumban gazdag, lúgos kémhatású talajokon gyakori. Optimális körülményeket azokban a talajokban talál, melynek pH-ja 7,5-10,0 közötti. A 6,5 pH alatti értéknél (savanyú talajoknál) előfordulásuk ritka. A talaj tápanyagtartalma és szerkezete is meghatározó. Megfigyelések szerint alacsony tápanyagtartalmú, sovány, tömörödött talajokban, melyek levegő tartalma alacsony, szokott megjelenni. Fűben, gyepben a túlzott, egyoldalú nitrogénadagolás is fokozza szaporodását.
A kékalga zöldes színű kocsonyás állagú telepeket képez
A kékalga földfelszín felett fejleszti kocsonyás állagú, szabálytalan alakú, több centiméteres nagyságú telepeit. Gyors felszaporodásuk tartósan nedves, vizes körülmények között figyelhető meg. Több napig tartó esős idő, gyakran végzett esőztető öntözés meleg időben kedvez a kékalga szaporodásához. A nedves periódus megszűnését követően az algák beszáradnak, elvékonyodnak, színük megváltozik: feketés, kemény apró darabok maradnak a föld felszínén. Amint újra folyamatosan vizessé válik a talajfelszín és a rajta élő növényzet, a kékalga új telepei gyorsan kialakulnak.
Száraz körülmények között a kékalga telepek kiszáradnak,
elvékonyodnak, színük feketére változik
Hogyan védekezhetünk?
A kékalga megtelepedése után annak kiirtása vagy visszaszorítása nem egyszerű feladat. Kerti viszonyok között a beavatkozást a kékalga biológiája alapján végezzük.
- A meszes talajokat tőzeggel keverve savanyítsuk.
- Ahol a víz meszes, kemény, a fokozott, gyakori öntözés a talajt tovább lúgosítja. Helyette ajánlott az esővíz összegyűjtése és annak felhasználása.
- A tömörödött, taposás miatt levegőtlen talajt ásással vagy gépi módon fel kell lazítani.
- A talaj szerkezetét szervesanyaggal (istállótrágyával, komposzttal, tőzeggel) javítsuk fel azok beásásával.
- Öntözésnél kövessük azt az alapelvet, hogy ritkábban, de nagyobb vízadaggal, a talajt mélyebben átáztatva öntözzünk. Így a növényzet és a talaj felszíne rövid ideig vizes, ami nem kedvez a kékalga fejlődésének és szaporodásának.
- Öntözést reggel vagy délelőtt folytassunk, hogy a napsugárzás, és a felmelegedő levegő minél előbb felszárítsa a területet. Kerüljük az esti és/vagy éjszakai öntözéseket.
- Kerüljük az egyoldalú, túlzott műtrágyázást. A csak nitrogént tartalmazó műtrágyák helyett részesítsük előnyben a nitrogén, a foszfor, a kálium mellett további mikroelemeket is tartalmazó komplex műtrágyákat.
Szükséges-e a kékalga összegyűjtése? Segít-e a védekezésben?
Sekélyen ugyan, de a talaj felszíne alatt is találhatók kékalga képletek. Ezért a felszínen látható algák összegyűjtése gereblyével azoknak csak egy részét távolítja el, gyéríti csupán. Esztétikai okokból indokolt telepeik területről történő eltávolítása.
Hatékony kiirtásához a talaj felső 4-5 cm-es rétegét érdemes eltávolítani, és új, megfelelő szerkezetű talajjal pótolni. A továbbiakban a terület ésszerű öntözésével lehet megelőzni felszaporodását.
