Az Élet és Tudomány 2012-es évfolyam 51-52. számában érdekes és alapos cikket lehet olvasni Bartha Dénes tollából. Kertészeti vonatkozásaira kevés hely jutott, ezt kívánom pótolni itt.
Tudományos neve Padus avium, avagy Prunus padus, de van még 5-féle más elnevezése is, azonban azok ritkán fordulnak elő.
A kertészeti szakmában inkább májusfának nevezik, a botanikusok zselnicének.
Magassága 10-15 m, de a fajtáknál jelentős eltérések lehetnek. Tavasszal korán kihajt, fiatalon gyorsan növekedik. Az idős fák az erős metszést nem tűrik, hamarosan legyengülnek, elpusztulhatnak. A metszés csak a moníliás, száraz ágak, és a keresztbe növő részek levágásából állhat.
Lombhullató, ősszel sárga és piros színekben pompázik. Virágai fehérek, illatosak, a hajtások végén jelennek meg április-májusban, 10-15 cm-es fürtöket alkotva. A méhek szívesen látogatják. Termése fekete festőlevű, ezért utcafásításra nem való.
Kötött, üde talajra való. Száraz nyáron a fiatal fák tövét ajánlatos árnyékolni valamilyen mulcsozó anyaggal, és időnként megöntözni. Az árnyékot tűri, de ott kevés virágot nevel.
Betegségei: a monília (mint a cseresznyénél) és a barnafoltosság (Stigmina) mely a leveleken kis, kerek, barna foltokat okoz, melyek később kihullnak, lyukas lesz a levél.
Kártevői: a levéltetvek és a pajzstetvek.
Fajtái
’Albertii’ – 8 m magas, virágfürtje 30 cm-es.
’Colorata’ – 9 m magas, fiatal hajtásai és levelei vörösek, majd bronzos árnyalatúk, később megzöldülnek, virágai fakó rózsaszínűek, vörös porzókkal.
’Canada Red’ – levelei pirosas színűek.
’Plena’ – teltvirágú hosszú ideig nyílik, termést nem hoz ezért utcafásításra alkalmas.
’Red Ball’ – 3-5 m magas, korán virágzó, levele bíborpiros.
’Schloss Tiefurt’- új fajta, 2010-ben jelent meg, törzse sudár, egyenes, koronája tojásdad-kúpos, utcafásításra ajánlják, de termései miatt csak olyan helyre ahol nem járnak alatta.
’Skinner’s Red’- 7-8 m magas, szétterülő, átmérője 4 m lesz, fiatal levelei vörösek már kihajtáskor virágzik.
’Waterei’ – nagyvirágú, 20 cm-es fürtök, levele sötétzöld, fonáka szőrözött.
Forrás: Tóth Imre: Díszfák díszcserjék
nature.jardin.free.fr
