Dél-Európában, így Korzika szigetén is jelentős kártevő az eperfa-pajzstetű (Pseudaulacaspis pentagona), évente 3 nemzedéke van. Megtámadja az őszibarackot, a mandulát és a kivit. Hogyan sikerült megoldani ott a védekezést?
A kémiai védekezés nem ad megfelelő eredményt. A természetes módon ott megtalálható fürkészdarazsak, gubacsszúnyog nem korlátozza számottevően a kártételét.
Ezért megvizsgálták a katicabogarak családjába tartozó féböde faj (Rhysobius lophantae) hatékonyságát a biológiai védekezésben, és az alábbi következtetésekre jutottak:
1. A félböde (Rhysobius lophantae) tömeges szaporítása tervezhetőnek bizonyult. A módszer sokkal egyszerűbb, mint az Encarsia berlesei fürkészdarázs felnevelése és igen jó a termelékenysége, 68 utódra lehet számítani egyedenként. Ráadásul a félböde meglehetősen ellenálló faj, táplálkozás nélkül 14 nap múlva pusztult el teljesen a megfigyelt populáció minden egyede. Ez az ellenálló képesség nagyon fontos a szabadba kihelyezett bogaraknál a mezőgazdasági viszonyok között.
2. Az L 1 lárvaállapot azonosításának egyszerű módszere lehetővé teszi az eperfa pajzstetű lárvarajzási csúcspontjának meghatározását. A félböde kétszeri kihelyezése 15 napos időközzel, 75 %-os pusztulást eredményezett, és lefedte az egész rajzást.
3. A Rhysobius lophantae használatának első éve nagyon biztató eredményt adott. A kezelt parcellák „letisztulása” szembeötlő volt a fertőzött fák számának csökkenésében.
4. A félböde használata mellett lényegesen csökkent az őshonos fajok pusztulásának mértéke.
Forrás: Lutte biologique contre Pseudalulacaspis pentagona Targ. par lachers inondatifs de Rhysobius lophantae en verger. AREFLEC