A füge, rozmaring, gránátalma gondos takarása mellett gondoljunk a betárolt élelmiszerek megvédésére is, hiszen a zsizsik, lisztmoly, egér könnyen felélheti a termésünket.
Kedves Húgom!
Gyakran hallom szidni a kertészeket, hogy nekik sohase megfelelő az időjárás. Vagy azért nincs termés, mert sok az eső, vagy azért, mert szárazság van. Olykor a meleget, máskor a hideget sokallják. De hát ez így van; amíg a szántóföldek és a kertek fölött nincs tető, addig az időjárás egyszerre barátunk és kegyetlen ellenfelünk marad.
No de Téged, kedves Húgom, érthetően jobban érdekelnek a tennivalók, úgy hogy inkább azokról írom levelem további sorait.
Leveledben említést teszel arról, hogy a kamrában tárolt lisztben kukacot találtál, és azt kérdezed, hogy most mit tegyél.
A lisztmoly a gabonaraktárakban fertőződött liszttel kerülhet a családi éléskamrákba. Hernyója szövedéket képez, majd a falon, a mennyezeten vagy repedésekben gubót készít, bebábozódik. A tavasszal előbújó lepke nappal összecsukott szárnyakkal pihen, csak éjszaka repked. Lisztben, búzadarában, zabpehelyben, szárított gombában, aszalt gyümölcsben, gyógynövényekben, olajos magvakban, paprikaporban él és táplálkozik. Főleg a meleg kamrákban, raktárakban okoz nagy károkat. Az ürülékét és a szövedékét igen nehéz a lisztből kiszitálni, ezért az ilyen liszt emberi fogyasztásra nem is alkalmas. A kamra szellőzőnyílására sűrű hálót kell szerelni és a maximális tisztaságra, a szennyező anyagok eltávolítására kell törekedni.
Sokan panaszkodnak a babzsizsik terjedése miatt is. Valóban gyakran előfordul, hogy a háziasszony előveszi a kamrából a babot, és ezernyi szürke ormányos bogár rajzik ki belőle. Olykor befészkelik magukat a borsóba, a lencsébe és a szójababba is. Az olyan bab, amelynek a héján egy vagy több kerek lyuk látható, emberi étkezésre nem, legfeljebb takarmányozásra alkalmas.
A zsizsik elszaporodása azonban megelőzhető, amint arról már szeptemberben írtam. Ha a betakarított, kitisztított és teljesen száraz babot 24 órára a mélyhűtőszekrénybe tesszük, a melegigényes zsizsikbogarak tojásai vagy fejletlen lárvái elpusztulnak.
És ha már a kamra hívatlan vendégeiről esik szó, hadd említsem meg a házi egeret, amely ilyenkor, ősszel behúzódik a kertes házakba és minden ehető és ehetetlen tárgyat (papírt, ruhát is!) megrág, ürülékével szennyez és kellemetlen szagával undorítóvá teszi a kamrát, a raktárai, sőt a szobát is. Főleg éjjel tevékenykedik. A zajokra nagyon érzékeny; a gyakori bolygatás, zaklatás elűzi. A legbiztosabb védekezés az egércsapda, amelybe csaléteknek sajtot, dióbelet, szalonnát tehetünk. Ha egyszer kicsemegézte a csalétket, akkor újra „élesre” kell állítani azon a helyen, ahol a rágását tapasztaltuk. Vigyázz, nehogy óvatlanul hozzányúlj a felhúzott egérfogóhoz, mert az ujjadat könnyebben elcsapja, mint az egeret! Sajnos, a mai elkényeztetett macskák többsége nem fogja meg, de nem is ismeri az egeret.
De lássuk a kerti tennivalóinkat!
A fügebokor egyre gyakoribb látvány a kertekben, ami teljesen indokolt is, hiszen védett, napos helyen a rövid tenyészidejű fajták az ország egész területén megtelepíthetők és a gyümölcs is beérik. Ez a mediterrán növény azért némi fagyvédelmet megkíván, ezért a levelek lehullása után takarjuk be a bokrot náddal, napraforgó- vagy csicsókaszárral, és az ágak közét töltsük ki lehullott levelekkel. Semmiképpen se használjunk erre a célra műanyag fóliát, mert ez alatt a vesszők rügyei kipállanak és az ősszel megjelent gyümölcskezdemények is lehullanak. (A május végén, június elején érő gyümölcsök ezekből származnak, az őszi érésűek pedig tavasszal jönnek létre.) A fiatal (egy-két éves) fügebokor vesszőit a földre hajlíthatjuk, lekampózzuk és földdel betakarjuk, hogy meggyökeresedjen.
A fügéhez hasonlóan fagyérzékeny növény az illatos lombú rozmaring, amelyet a kertészkedők szívesen tartanak cserépben, esetleg a virágágyba kiültetve. A cserepes növényeket a legcélszerűbb fagymentes, világos helyen átteleltetni, a kiültetett töveket pedig a fügebokorhoz hasonlóan lehet védeni a fagyok vagy még inkább a zúzmara és az ónos eső ellen.
Nagy gondosságot igényel – a fentebb említett keserű tapasztalatok alapján is – a szőlőskert. Az alacsony művelésű tőkéket a legegyszerűbb megvédeni: ezeket földdel felkupacoljuk, befedjük. Sajnos, ezt nem lehet megtenni a közepes és a magas kordonokkal, de ezekből a tőkékből is le lehet húzni és be lehet takarni egy-két erős, egészséges vesszőt, azzal a céllal, hogy túl szigorú tél után ezekből neveljünk új termőfelületet. Fagyveszélyes termőhelyeken bátrabban kellene telepíteni a hideggel szemben ellenálló (fagyrezisztens) fajtákat.
A szőlők többsége súlyosan fertőzött lisztharmattal és szürkerothadással, ezért nagyon célszerű a lombhullás után a tőkéket megpermetezni Nevikénnel, Neopollal vagy Ortho-Phaltannal.
A nemes rózsák vesszői, rügyei is fagy érzékenyek, ezért a rózsabokrokat fel kell kupacolni földdel, úgy hogy legalább a vesszők alsó harmada takarva legyen. A magastörzsű rózsák koronáját ajánlatos újságpapírba burkolni és erre még egy átlyuggatott fóliazacskót húzni. A futórózsák tövét lombbal, náddal, napraforgószárral, évelő növények levágott szárával takarhatjuk.
Kedves Húgom, most a téli hónapok következnek, de ha a jövő évi tervezgetés során gondjaid akadnak, hogy mit és miként ültess a kertedbe, akkor vedd csak a kezedbe a tollat és írjál! Minden kérdésedre szívesen válaszolok.
Kelt Füreden, november közepén.