A kellemes, napos koratavaszi időszak a leginkább alkalmas a cserepes növények átültetésére, talajuk megújítására. Megírom, hogyan célszerű ezt elvégezni.
Kedves Húgom!
Március eleji levelemet azzal fejeztem be, hogy növénytartó edényeket ajánlottam a figyelmedbe. Erre Te azzal válaszoltál, hogy szeretnél olvasni az edényes virágok ápolásáról is. E kérésednek eleget téve, most néhány – általad is felsorolt – gyakori növényről adok tájékoztatást.
Az edényes növényeket ilyenkor, tavasszal kell átültetni. Ehhez nem szükséges feltétlenül nagyobb cserép vagy dézsa, mert a gyökereiket vissza lehet metszeni – ez is a növények megújulását szolgálja. Azokban az években, amikor nem ültetjük át őket, a talajuk felső 2-3 cm-es rétegét lekaparjuk, és ehelyett új, friss, tápdús földet terítünk el.
Az angyaltrombita (Datura vagy Brugmansia) régebben nagyon elterjedt házkörüli növény volt, de az utóbbi években megfeledkeztek róla. Pedig rendkívül látványos és hálás növény, nem is beszélve a folyamatosan nyíló fehér, rózsaszín vagy sárga tölcséres, illatos virágairól.
A daturát télen 6-8 °C hőmérsékletű, világos helyiségben kell tartani, áprilisban visszametszeni és meleg, napfényes, szélvédett helyre állítani. Rendszeres és bőséges öntözést kíván, ennek egyszeri elmaradására is a levelek sárgulásával és lehullásával válaszol. Ha a földje kiszárad, levelei rögtön lankadni, lógni kezdenek – vagyis olyan gyorsan reagál az őt ért figyelmetlenségre, akár egy macska. Nagyon sok tápanyagot is kíván, hetente egyszer műtrágyaoldattal kell öntözni.
Az angyaltrombita sárga virágai
Nagyon gyakori és kedvelt edényes növény a leander, amely – megfelelő gondozás mellett – szinte egész nyáron folyamatosan nyitja rózsaszín, piros, sárga vagy fehér virágait. Helyesen teszed, ha már március végén a szabadba viszed, mert ott jobban érzi magát, mint a pincében, és a kisebb fagyokat minden károsodás nélkül átvészeli.
Tavasztól őszig napos, meleg helyre kell állítani. A tűző napsütést is elviseli, ezért kiváló díszítő eleme a teraszoknak, az ámbitusoknak és a városi belső udvaroknak is. Tavasszal a bokrot alaposan vissza kell metszeni; ennek következtében sok új hajtást hoz, a virágok pedig a friss hajtások csúcsán fejlődnek ki. A visszametszés különösen szükséges az idős példányoknál, mert a metszés hatására az idősebb fás részekből is új hajtások törnek elő, tehát a növény sűrűbb, tömöttebb, szebb lesz. A felkopaszodott, öreg növények alá, az edény földjébe ültethetsz valami virágzó egynyári növényt, például petúniát, bársonyvirágot vagy más, alacsony termetű, virágos kedvencet is.
A pálmákat csak a tavaszi fagyok végleges elmúlása után állítsd ki az épület elé, szélvédett helyre és ügyelj a rendszeres, bőséges öntözésükre. Gyakran jelennek meg rajtuk pajzstetvek; ezek ellen rovarölő szer permetezésével lehet védekezni.
Mostanában nagyon divatos növény a mini rózsa, és sokaknak okoz gondot az, hogy a bokrocskák lehullatják a levelüket. Ez természetes jelenség, hiszen a rózsabokroknak pihenésre van szükségük. Most metsszük vissza a hajtásaikat, kezdjük el öntözni és műtrágyaoldattal táplálni őket; ennek hatására új hajtásokat fejlesztenek, azok csúcsán csinos virágbimbók jelennek majd meg.
A citrom- és narancsfákat is alaposan meg kell metszeni áprilisban ahhoz, hogy új növekedésre serkentsük őket. Félárnyékos, szélvédett helyen érzik magukat a legjobban, itt nyitják illatos, fehér virágaikat, és – ha szerencsénk van – a virágok megtermékenyülnek, majd a növény remek gyümölcsöt érlel.
Most befejezem levelemet, kedves Húgom, és sikeres ültetést kívánok Neked!
Kelt Füreden, március második felében.
Utóirat
Kíméljétek a hasznos rovarokat, amelyek a segítőtársaink a kártevők elleni védekezésben. Ezek közé tartoznak a lebegő legyek, amelyek nemcsak repülnek, hanem „megállnak a levegőben". Egy lebegő légy lárvája 700 levéltetűt is elfogyaszt.
A szilva kukacossága (a szilvamoly lárvája) ellen vegyszerek nélkül is sikeresen védekezhetsz feromoncsapdával. Ha a szilvafa koronájában felfüggesztesz egy ilyen csapdát, az összefogja a hím molylepke példányokat; a nőstények nem termékenyülnek meg, nem raknak tojásokat, tehát a molyok népessége minimálisra csökken.
A sárgarépa és a petrezselyem egyelésével lehet védekezni az e növényeket megtámadó peronoszpóra kártétele ellen, mert a szellősen, egymástól 3-4 cm távolságra álló növényeken nem telepszik meg ez a gombabetegség. Az egyelés másik előnye, hogy kevesebb, de szebb, egyenes gyökerek fejlődnek.