1135-ben kelt az első írásos dokumentum, amely szerint az uralkodóházból származó Lampert a bozóki monostoroknak ajándékozta Chemer falut. Mivel nagyon közel lakom Csömörhöz, érdekelni kezdett a történet.
Történet
A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett településre szlovákokat telepítettek, majd az 1831 évi kolerajárvány által megtizedelt lakosság pótlására német kapások találtak hazát a mai Csömörön.
A lakosság egy része hagyományosan a közeli budapesti üzemekben, gyárakban intézményekben kereste meg a kenyerét, amit nagy mértékben könnyített meg az, hogy 1886-ban megépült a Budapest-Cinkota közötti egyvágányú gőzvasút. A lakosság nagyobb része azonban hűségesen kitartott az ősi mesterség: a földművelés mellett. A hagyományos gabonatermelés és sertéstenyésztés mellett egyre korszerűsödött a tej- és tojástermelés, a zöldség, gyümölcskertészet, amelynek termékei a főváros piacain találtak fogyasztókra. A gazda-emberek érdeklődésének középpontjában azonban a szőlőművelés és a bortermelés állott, a csömöri – némileg a somlóihoz hasonló jellegű – borok már a 18. század közepén jó hírnévnek örvendhettek.
Forrás: www.csomor.hu
Kalandos szőlőtermesztés
A szőlőtermelésnek éppen olyan kalandos volt a sorsa, mint a lakosságnak: 1886-ban megjelent a filokszéra, majd alig öt évvel később az akkor még nehezen leküzdhető peronoszpóra és később az ugyancsak nagy károkat okozó szőlőmoly invázió. De a három nemzetiségű csömöri lakosság következetes volt és szenvedélyesen ragaszkodott kedvelt kultúrájához a szőlőműveléshez : a 20. század első éveiben ismét hozzáláttak a szőlőtelepítéshez. Ennek irányítására a Heves megyei Markazról alkalmaztak vincelléreket és a helyi talaj-és időjárási viszonyoknak megfelelőnek látszó Ezerjó, Mézesfehér, Kadarka, stb. borszőlő fajták mellett étkezési szőlőt ( Saszla, Hamburgi muskotály, Cegléd szépe, stb.) is telepítettek.
Élénk társasági élet
Szokatlanul élénk volt Csömörön az egyesületi élet: 1899-ben alakult meg az Árpád Telep Építő Egyesület, megkezdte működését a gazdakör, az Önálló Iparosok Köre és a Petőfi Dalkör. Élénk forgalom, sokféle program jellemzi a művelődési házat és a nagyközségi könyvtárt Országos hírnevet szerzett a kézilabda csapat és az utóbbi években tucatjával alakultak meg a lovasklubok és a lovasiskolák.
Csömör nem szűkölködik természeti kincsekben sem. Szép, változatos a táj, sokaknak nyújt kellemes szórakozást a hat hektár vízfelületű horgásztó és jelentős természeti értéket képvisel az ősláp, ahol olyan ritka növények is megtalálhatók, mint a rekettye fűz, a gyapjúsás, az ujjas kosbor és a sárga nőszirom.
A távoli vidékekről is szívesen látogatnak Csömörre a nagyvonalúan szervezett Úrnapi körmenetre, a Lakodalmas Fesztiválra és a színes, hangulatos szüreti napokra.
Élénk társasági élet folyik a kertbarát körben, amely minden évben megszervezi a borversenyt.
Csömör, a főváros tőszomszédságában 7000 léleknek nyújt otthont, a nagyközség lakossága dinamikusan nő az itt új lakóházakat építő, a csendet, nyugalmat, szép környezetet megtalálni vágyó családoknak, akik feltehetően egészséges és hasznos szabadidő eltöltési módot találnak a kertjük ápolásában, gondozásában és a rangos gazda-borok termelésében, versenyeztetésében is. Ebbéli törekvéseikben nyugodtan alapozhatnak az őslakosság, a nagyközség önkormányzatának és közösségeinek támogatására.
Bevezető kép: commons.wikimedia.org