A szivacstök különleges növény: amíg fiatal, a termése zöld és húsos, teljes érés után viszont rostos belsejéből természetes szivacs készíthető. Aki tavasszal elveti a magját, ősszel akár saját fürdőszivacsot is szüretelhet a kertből.
A szivacstök vagy lufatök (más néven lufa, luffa, angolul loofah, lufah, luffa, latinul Luffa acutangula és Luffa aegyptiaca, Luffa cylindrica) kúszó növény, amely 4-5 méter magasra fel tud futni.
Az éretlen termését meghámozva és megszárítva szivacsot nyerhet belőle a termesztője. Több tucat tök is terem egyetlen növényen. Szárazon kemény, vizes állapotban megpuhul és fürdőszivacsnak kiváló. Könnyű termeszteni, magját tavasszal elvetve napos és nedves helyen gyorsan fejlődik.
Hogyan lesz a tökből szivacs?
A szivacsnak szánt termést a növényen kell hagyni beérni. Ahogy öregszik, a húsa fokozatosan visszahúzódik, belül pedig kialakul a sűrű, rostos váz.
Amikor a termés már megsárgult, barnulni kezd és könnyűvé válik, leszedhető. A külső héjat el kell távolítani, a magokat ki kell rázni, a rostos belső részt pedig ki kell mosni és alaposan megszárítani.
A kész lufa szárazon kemény és érdes, vízbe mártva azonban gyorsan megpuhul.
Hogyan termesszük?
A szivacstök meleg- és napfénykedvelő növény. Magját tavasszal érdemes elvetni, majd a palántákat a fagyveszély elmúltával kiültetni.
Napos, meleg helyen, tápanyagban gazdag, rendszeresen öntözött talajban gyorsan fejlődik. Hosszú indákat nevel, ezért erős támrendszerre, kerítésre vagy lugasra kell futtatni.
A növény sok helyet igényel, de megfelelő körülmények között igen bőtermő lehet.
Mikor szedjük le a terméseket?
Ha szivacsot szeretnénk készíteni, a termést hagyjuk minél tovább a növényen. Az érett lufa héja sárgásbarnára változik, kiszárad, és maga a termés is könnyebbé válik.
A teljesen zöld, fiatal termés belseje még nem alkalmas szivacsnak. Ilyenkor a rostos váz még nem fejlődött ki kellően.
Az őszi fagyok előtt azonban a terméseket mindenképpen érdemes leszedni.
Mire használható a lufaszivacs?
A megszárított rostos belső részt leggyakrabban fürdőszivacsként használják. Nedvesen rugalmasabbá válik, így a bőr gyengéd átdörzsölésére alkalmas.
Nagyobb termésből több kisebb darabot is lehet vágni. A lufa nemcsak tisztálkodásra használható, hanem edények, mosdók és más felületek tisztítására is.
Az érzékeny arcbőr dörzsölésére azonban nem ez a legjobb választás, mert a rostjai a finom bőrhöz túl érdesek lehetnek.
A szivacsot is szárítani kell
Használat után a lufát alaposan ki kell öblíteni, majd jól szellőző helyen teljesen megszárítani. Ha tartósan nedves marad, kellemetlen szagúvá válhat és gyorsabban tönkremehet.
Idővel a természetes szivacs is elhasználódik, ilyenkor újat kell elővenni.
Ha pedig maradt néhány érett termés, a magokat érdemes félretenni. Tavasszal újra elvethetők, és kezdődhet elölről a szivacstök különös útja a kerttől a fürdőszobáig.
