Ha erős szél, ónos eső, hó vagy erős napsütés fenyeget, esetleg állati vagy emberi kártétel várható, jobb, ha felkészülten várjuk.
A mérsékelt éghajlaton, ahol a jellegzetes időjárású évszakok menetrendszerűen váltják egymást, a termelt növények jelentős része tavasztól őszig él és az őszi fagyok hatására elpusztul. Csupán a beérett magjaik élik át a zord telet: ezekből sarjad tavasszal az új élet.
Késő ősszel lelassul a fák keringése
Nem így a fás növények: a lombhullató bokrok, a sövények, a gyümölcs-és díszfák, a falakat és a lugasokat beborító kúszónövények. Ezek ősszel lehullatták a leveleiket, megkezdték téli pihenőjüket. Nedvkeringésük minimális, táplálkozásuk szünetel, de lélegeznek, oxigént vesznek fel, és széndioxidot bocsátanak ki. Ezért viselik el nehezen, ha levegőt át nem eresztő anyaggal (pl. műanyag fóliával) takarjuk be őket, mert a rügyeik nem jutnak oxigénhez, és emiatt kipállanak. A pihenőidő a mélynyugalmi állapottal veszi kezdetét: ekkor a lombhullató fák és bokrok kevéssé érzékenyek az időjárás szélsőségeivel szemben és a nagy fagyokat is elviselik.
Kora tavasszal megélénkül a nedvkeringés
Február végén, március elején következik be az ébredezés időszaka .Ekkor - ha enyhe az időjárás - megélénkül a nedvkeringés, a rügyek duzzadni kezdenek, szöveteik fellazulnak, és ha ismét beáll a zord hideg, akkor súlyos fagykárok keletkezhetnek.
Hogyan védjük meg a fagytól az érzékeny növényeket?
Egyes, délebbi, melegebb tájakról származó növényeinket a nagyobb fagyok ellen takarással lehet megvédeni. A rózsabokrokat, a szőlőtőkéket, a kivibokrokat földkupaccal kell körülvenni, hogy a legérzékenyebb részük, a gyökérnyak ne károsodjon a fagytól. A füge és a gránátalma bokrokat náddal, napraforgó szárral vegyük körül és az ágak közét tömködjük meg lombbal vagy lekaszált fűvel. A magastörzsű rózsák koronáját takarjuk be és erre húzzunk egy zsákot.
Erős szél és hó elleni védelem
A téli hónapokban nem csak a hideg veszélyezteti a fákat, hanem a viharos szelek is, amelyek gyakran okozzák az ágak eltörését. Ilyenkor a kertésznek az a feladata, hogy a letört ágakat szakszerűen eltávolítsa, és a sebeket ellássa. Sok kárt okozhat a nagy mennyiségű hó, amelynek a terhe alatt a fák koronája szétterül és egyes ágak ugyancsak letörnek.
Mit tegyünk, ha ónos eső esik?
Nagy, téli veszedelem az ónos eső, amelynek hatására a fagypont alá hűlt növények felületén vastag jégpáncél képződik: ez megakadályozza a rügyek lélegzését. 4-5 napnál tovább tartó jégpáncél alatt a termőrügyek elpusztulnak, ezért a jégréteget ütögetéssel el kell távolítani, vagy legalább meg kell tördelni. Mit tegyünk, ha minusz 20 fok van?
Örökzöldek téli védelme - árnyékolással
Az örökzöld fák és bokrok ősszel nem vetik le zöld ruhájukat, tehát télen is lélegeznek, táplálkoznak kisebb mértékben. Az érzékenyebbeket, különösen az augusztus-szeptemberben telepített csemetéket árnyékolni kell, mert a tűző, téli napsütés következtében sok nedvességet párologtatnak el és az elveszített vizet a fagyos talajból nem képesek pótolni. Erre a célra legcélszerűbb nádfonatot használni.
Az emberi és állati kártétel a kertben
De nem csupán az időjárástól kell védelmezni télen a növényeket! A közlekedő eszközök és a huligánok is sok kárt tesznek az ágak letördelésével, sőt az utcára telepített fák kitörésével is. Ahol szarvas, őz, vaddisznó vagy mezei nyúl rágásától kell tartani, ott elengedhetetlen a kerítés, illetve a fák törzsének a bekötözése náddal, szőlővenyigével, napraforgó szárral, dróthálóval. (Amikor a Gerecse-hegységben egy erdővel körülvett nagy gyümölcsös vezetője voltam, sok gondot okoztak a szarvasok, amelyek a két méter magas kerítést is átugorva rágták meg az almafák törzsének és ágainak a kérgét.) Levegőt át nem eresztő anyag (műanyag fólia) és papír erre a célra nem alkalmas!