A pasztinák egynyári gyökérzöldség (Pastinaca sativa) a répával rokon, Európában őshonos. Már az ókorban ismerték.
Gyökere vastag, tömeges, húsa fehér, omlós, kicsit édeskés. A hideget és a meleget egyaránt jól tűri, félárnyékban, a fák alatt is megterem, igaz itt halványabb a szép, zöld lombja.
A jó vízgazdálkodású, mélyrétegű talajt kedveli, de megterem ott is, ahol az igényesebb petrezselyem nem él meg. Ha ősszel nem ássuk ki, a földben - némi takarással - áttelel, így nincs gondunk a tárolására. A lombja nem ehető, de zöldtrágyának, komposztnak igen alkalmas.
A pasztinákot levesek ízesítésére használják: célszerű sárgarépával, petrezselyemmel, zellerrel, karalábéval, valamint saját termésű fűszerekkel ízesíteni a vasárnapi tyúkhús- vagy marhahúslevest.
