A perlitnek, a tőzegnek és az alginitnek is számos haszna van a kertben.
Mire való a perlit?
A perlit a Zempléni-hegységben bányászott, vulkanikus kőzet, amelynek őrleményét korábban csak az építőipar használta könnyűbeton és szigetelőelemek gyártására. A kertészek a megőrölt, majd duzzasztott (expandált) perlitszemcséket a talajba (főleg cserepes virágok talajába) keverik. Ezek az eredeti súlyuk 20-szorosát képesek vízből tárolni, ezért kiváló talajlazítók, és a kemokultúrák közegét képezik. A dugványokat eredményesen lehet perlitben gyökereztetni.
Miért hasznos a tőzeg?
A tőzeg a tőzeglápok humifikálódott üledéke. A rostos tőzeg a virágok földjébe vagy a szabadföldi ágyások talajába keverve nagy mennyiségű vizet tárol, a laza homoktalajt tömöríti, a nehéz agyagtalajt meglazítja, tehát javítja talaj fizikai szerkezetét, de tápanyagokat csak kismértékben szolgáltat a termesztett növényeknek. A nálunk kitermelt tőzeg többnyire lúgos kémhatású, de importból forgalomban van savanyú tőzeg is, amelyet a mészkerülő növények (pl. Orhcideák, Rhododendronok, Azaleák, Magnoliák stb.) talajának megjavítására használunk.
A tőzegnek számos egyéb haszna is van: leköti a bűzös gázokat, ezért árnyékszékek szagtalanítására használják, a modern kertészek pedig a palánták nevelésére tőzegből sajtolt kockákat, illetve cserepeket vesznek igénybe.
Mire való az alginit?
Az országban számos helyen (pl. Nagyvázsonyban) tártak fel viszonylag jelentékeny mennyiségű üledéket, amely a földtörténet különböző koraiban tömegesen élt algáktól származik. Az alginit sok szerves anyagot és hasznos mikroelemeket tartalmaz, azért őrölve és rostálva a kerti talajok javítására, a talaj termékenységének javítására használják. Az ökotermelés egyik ígéretes segédanyaga.