A legkülönbözőbb, az emberi egészségre ártalmatlan anyagokat nem tartalmazó szerves, növényi hulladékokból.
Ilyenek: a kertben lekaszált fű, az ősszel lehullott lomb, a kikapált és kigyomlált gyomnövények, a zöldségfélék, pl. a bab és a borsó szára, a káposztafélék fellevelei, a dinnyehéj, a kipréselt és kifőzött szőlőtörköly, a szalma, a törek, szőlőhajtások, zöldmetszésnél keletkezett nyesedék stb. A komposzthoz keverhető a tea kifőzött levele és a kávézacc is. 10%-nál nem nagyobb arányban a komposztba lehet keverni újságpapírt és egyéb – nem enyvezett – ipari papírhulladékot.
Kedvező hatású, ha a komposztba kerülő szerves anyagokat gépi úton felaprítjuk. Erre a célra manapság már igen jó, kis méretű eszközök vannak kereskedelmi forgalomban. Az általuk megmunkált szerves anyagok a korhadást előidéző mikroorganizmusok számára nagyobb felületen férhetők hozzá, tehát a korhadásuk, „érésük” gyorsabban megy végbe.
A komposzthoz keverhetünk műtrágyákat és talajjavító anyagokat, talajfertőtlenítő szereket és más, a talaj termékenységét fokozó készítményeket (pl. baromfi-, galamb-, házinyúltrágyát) is.