A kert öntözéséhez évente és négyzetméterenként 250-300 liter víz elhasználásával kell számolunk. Az egyes évszakokban eltérő stratégiát követünk az öntözéskor.
Tavasz: feltöltődés és növekedés
A "Májusi eső aranyat ér!" mondásból azt gondolhatnánk, hogy tavasszal van a legnagyobb szükség csapadékra – és annak hiányában öntözésre. Ez a népi bölcsesség viszont inkább arra utal, hogy a májusi hónapokban tud úgy feltöltődni a talaj, hogy nyáron az aszály ne pusztítsa el a termést, például a gabonát.
Ha Pongrác, Szervác és Bonifác (fagyosszentek: május 12., 13. és 14.) kegyelmes hozzánk, akkor már túl is jutottunk az év tavaszi megpróbáltatásain, és örülhetünk munkánk eredményeinek, gyümölcseinek – feltéve, hogy megjönnek az aranyat érő májusi esők is. Ha ezek késlekednek, akkor kezdhetünk töprengeni azon, hogy miként elégítsük ki szomjazó növényeink vízigényét. Amennyiben beigazolódik a klimatológusok előrejelzése, akkor az átlagos hőmérséklet a jövőben tovább emelkedik, az időjárási szélsőségek, a hosszabb száraz periódusok szaporodnak, és ez elkerülhetetlenné teszi, hogy berendezkedjünk a vízigényes növények öntözésére.
Nyár: termés és kitartás
A nyári öntözés a legtöbb esetben elkerülhetetlen. A kertekben folyó intenzív termelés fokozottan megköveteli a növények folyamatos, egyenletes és bőséges vízellátását, ezért a biztonságos termelés egyik alapfeltétele az öntözés. A házikertek jelentős részét a kommunális vezetékből látják el, ez a víz az ország nagy részében alkalmas e célra. A sok meszet tartalmazó kemény víz viszont csak egy-két napos ülepítés után használható az érzékenyebb növények öntözésére. Kedvező helyzetben vannak azok a kertek, amelyek patak, folyó, tó közelében helyezkednek el és onnan kapnak vizet. Kút fúrásához vagy ásásához önkormányzati engedély szükséges; az első vagy a második vízdús rétegből származó vizek háztartási célokra és öntözésre egyaránt alkalmasak, a háztartási szennyvíz viszont tisztítás nélkül locsolásra nem használható!
Ősz: felkészülés és visszahúzódás
A téltűrő növények sokat "tesznek" azért, hogy elviseljék a fagyot. A nedvkeringésük szinte leáll, tápanyagokat halmoznak fel maguknak, a növekedésüket visszafogják. A téli üzemmódjuk beindítását az időjárás automatikusan elvégzi: ha túl vannak a nyáron, akkor elkezdik a felkészülést a télre is. Ilyenkor a bőséges öntözés megzavarhatja a növények felkészülését. Ezért a legtöbb kertész azt javasolja, hogy az őszi időszakban takarékoskodjunk leginkább a vízzel, ne öntözzünk bőségesen, mert ha mégis megtesszük, azzal növekedésre ösztönözzük a növényeket, nem tudnak majd felkészülni a télre.
Tél: túlélés és megújulás
Télen Magyarországon nem szükséges – és nem is igen lehet – szabadföldön öntözni a növényeket. Szerencsére ez nem is probléma, hiszen a fagytűrő növények nedvkeringése a téli időszakban erősen csökken, talán le is áll.
Ugyanakkor az örökzöld növények levelei télen is párologtatnak, így a nedvkeringésük aktív, vízre is szükségük van. A nedvességet a fagymentes időszakokban veszik magukhoz a talajból, például a felszínen megolvadó jég vagy hó víztartalmából. Téli szárazság esetén az örökzöld növényeknek juttassunk némi vizet, de ügyelve arra, hogy a felesleg nem tud majd elpárologni, és a gyökereket se áztassuk el később megfagyó vízmennyiséggel.