Nem minden zöldség mindennapi, a spárga például a különlegességek egyike. Szerencsére akár otthon is megtermelhetjük a zöldspárga sípjait.
A spárgát a tőlünk nyugatra fekvő országokban évszázadok óta termelik és fogyasztják. Két típusa ismeretes: a halványított és a zöld sípokat fejlesztő spárga. Az előbbi bakhátak védelmében fejleszti ki ma fehér, legfeljebb a csúcsán halványlila sípjait, az utóbbi egyszerűbben, síkfekvésű, veteményes ágyakban termelhető, sípjait a talaj felszíne felett fejleszti ki. A zöldspárga 10-15 évig termő, évelő növény, amelynek a hajtásain tűszerű levelek ülnek és borsó nagyságú termést érlel.
Hol érzi jól magát?
Nem kedveli a nagy meleget, de sok napfényt igényel, árnyékban elsatnyul. Jól terem a homokos és vályog talajokban, de ott is bőséges tápanyagellátást, főleg káliumot igényel.
A kötegekben kapható spárga-magoncokat 40-45 cm mély árokba, tavasszal kell 10-15 cm mélyen ültetni. Huzamosan száraz időjárás esetén meghálálja a bőséges öntözést!
Hogyan takarítsuk be a spárgát?
A zöldspárga ültetvény a telepítés utáni harmadik évben kezd teremni. Mindig a zárt pikkelyű, 15-20 cm hosszú sípokat törjük ki, vagy vágjuk le közvetlenül a talaj felszíne felett. A sípok igen gyorsan fonnyadnak, ezért mielőbb nedves környezetben, hűvös, sötét helyen kell a feldolgozásáig tartani.
Mivel érdemelte ki, hogy különleges zöldségnek tartsuk?
A zöldspárga sípjai kétszer annyi C-vitamint tudnak raktározni, mint a halványított sípok és jelentékeny az A-vitamin tartalmuk is. Fogyasztásuk vesebántalmak ellen és vizelethajtóként ajánlható.
A zöldspárga üdezöld lombja a virágkötészet fontos segédanyaga. Egyes fajtái 3-4 méter magas kerítést, lugast is befutnak.
