Ökotermelés: furfangos ötletek a kertbe

Ökotermelés: furfangos ötletek a kertbe

Egy generális tévedést szeretnék eloszlatni: a bio (vagy helyesebben az öko) termelésnek csupán az egyik vonulata az, hogy igyekszünk elkerülni a mesterséges vegyi anyagok használatát a növényvédelemben és a trágyázásban, valamint következetesen törekszünk arra, hogy a környezetbe ne kerüljenek, a terményekben pedig még véletlenül se legyenek az emberi egészségre ártalmas vegyszermaradékok.

De gyakran megfeledkezünk arról, hogy növényeink növekedését, fejlődését, virágzásukat és termésük beérését környezetbarát, természetes módszerekkel is elősegíthetjük.

Ezek között alapvető a talaj ápolása, gazdagítása, művelése, hiszen a jó kondícióban levő növény erőteljesen fejlődik és gazdagon terem, de ellenáll a betegségeknek, tehát kevesebb vegyi növényvédelmet igényel. Ezért kell a nyár folyamán a kert talaját folyamatosan porhanyítani, kapálni, hogy elegendő levegő jusson a nagyon oxigén-igényes gyökerekhez. Nem szabad megengedni, hogy az általunk kezelt területen elhatalmasodjanak a gyomok, mert ezek nemcsak a helyet, a napfényt fogják el a kultúrnövények elől, de gazdanövényei sokféle betegségnek és kártevőnek (például a levéltetveknek) is. A talajok igen mélyen ki vannak száradva, a sekélyen gyökerező zöldségfélék szomjaznak, ezért nagy szükség van a természetes csapadék pótlására, öntözésre. Növényvédelmi szempontból az jár el helyesen, aki korán kel és reggel öntözi meg a gombabetegségekre érzékeny paradicsompalántákat, mert akkor a vízcseppek gyorsan felszáradnak és nem közvetítik a fertőző spórákat.

Katicák

Nagyon fontos volna, hogy minden, a kertben és a konyhában keletkezett, szerves hulladékot komposztáljunk, mert így a kiszedett gyomokból, a lekaszált fűből, a zöldborsó héjából, a krumpli héjból ismét a talaj szerves anyagát növelő, értékes szerves anyag származik, amely fölöttébb alkalmas a talaj termőképességének fenntartására, sőt fokozására is.

Ha az őszibarack, az alma és a körtefák befelé növő, egymást keresztező hajtásait tőből kimetsszük, akkor a fa koronája szellős, napsütötte lesz. Ilyen helyen nehezebben szaporodnak el a gombabetegségek, viszont hatékonyabbak a növényvédőszerek.

Ha kikelt a sárgarépa és a petrezselyem, akkor a növénykék egymás hegyén-hátán nőnek és akadályozzák egymást, ezért a gyengébb, kisebb palántákat ki kell egyelni. Így a megmaradók több helyhez és tápanyaghoz jutnak.

A növénynemesítők sok, betegségeknek ellenálló fajtát állítottak elő, mi pedig újra helyet adhatunk az elfelejtett almafajtáknak, amelyek sokkal ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.

Gazdálkodóknak ajánlom – bár ők is jól tudják – hogy a szénát permetezés előtt kell lekaszálni, nehogy permetezőszerrel szennyezett takarmány kerüljön a jószágok elé.

Az énekes madarak ilyenkor sok rovartáplálékhoz jutnak, de szomjaznak, ezért rakjunk ki a számukra fürdő- és ivóvizet. Igaz, hogy valószínűleg itt fogják szomjukat oltani a macskák is, váratlanul lecsapva a mit sem sejtő madarakra. Cinizmus nélkül mondhatom, hogy ilyen az élet, egy személyben vagyunk hóhérok és áldozatok!