A tavaszi rohammunka után júniusban is számtalan feladat vár ránk a kertben. Igaz, ilyenkor már megkezdődik a termények betakarítása is, ami bőséges jutalmat nyújt a kert ápolására fordított fáradságért.
Érik a szamóca
Ilyen jutalomtermény a szamóca (a piacon következetesen földiepernek nevezik), amelynek a fő szezonja most van, hadd essék tehát először erről a korai, zamatos, illatos gyümölcsről szó.
A szamócabokrokat naponta, alaposan meg kell nézni és az érett gyümölcsöket rövid kocsánnyal kell leszedni. Az öntözővíztől vagy az esőtől nedves gyümölcs, különösen, ha kocsány nélkül választják le a bokorról, nagyon gyorsan rothad. A szamóca nem utóérő gyümölcs, tehát csak a tökéletesen beérett gyümölcsöt érdemes leszedni, viszont az érett gyümölcs ne maradjon a bokron, mert gyorsan meglepi a szürke penész, amely azután a többi gyümölcsökre is átterjed.
A termés betakarítása után is szükség van a szamócabokrok gondozására; ahhoz, hogy jövőre is gazdag termést takarítsunk be, az idén öntözni és táplálni kell a bokrocskákat, hogy a nyári, egészséges lombozatuk elegendő tápanyagot tudjon felhalmozni a termőrügyek kifejlesztéséhez. Ha a leveleken egy betegség kerek, sötét foltjait észleljük, akkor permetezzük meg a szamóca-ágyást gombaölő szerrel. Kedvező időjárás esetén már júniusban elkezdődik az indák fejlődése; ezek legyökerezését elősegíti,ha az inda szárát kevés földdel a talajhoz rögzítjük. A gyökeres szamócapalántákat augusztusban telepíthetjük az új ágyásba.
Az őszibaracknak sok ellensége van
Az őszibarackfákat most sokféle károsodás veszélyezteti: esős időben újból megjelenhet a levélfodrosodás, a lisztharmat, a rovarkártevők közül pedig a levéltetű és a keleti gyümölcsmoly. Ezek ellen permetezéssel kell védekezni, gondosan ügyelve az élelmezésegészségi várakozási idő betartására, vagyis csak olyan permetezőszert szabad használni, amelynek a hatóanyaga a gyümölcs éréséig teljesen elenyészik. Az őszibarackot – a szamócához hasonlóan – a családi kertből teljesen éretten szüreteljük le, mert a gyümölcsök ebben az állapotukban a legízletesebbek, a legédesebbek és a legszebbek!
A paradicsom legyen finom és illatos
Egyre erősödik a fogyasztóknak az az igénye, hogy jó ízű, illatos, húsos paradicsomot fogyaszthassanak. Ezt a követelményt a kistermelők és a házikertek tudják a legbiztosabban kielégíteni, feltéve, hogy a régi, népi termelésben elterjedt fajták palántáit ültették el. Ezek a fajták egy-másfél magas bokorrá nőnek és folyamatosan hozzák a virágaikat, érlelik a gyümölcseiket. Ennek érdekében a levelek hónaljából előtörő hajtásokat minél korábban ki kell tördelni, mert különben a tápanyagok jelentékeny részét elszívják a virágokat viselő főhajtások elől.
A zellert is "metszeni" kell
Egyre nagyobb igény mutatkozik a zeller iránt, amely a könnyű, homokos vályog, tápanyagokkal és vízzel gazdagon ellátott termőhelyek növénye. Most a fejlődő zellergumókon képződő gyökereket le kell vágni annak érdekében, hogy a gumó kellően kifejlődjék. A zeller nem csupán a vasárnapi húsleves ízesítésére való, hanem igen kellemes mártás és a saláta is készíthető belőle.
Gyógynövények a kertben
Most kezdődik a gyógy,- fűszer és illatnövények betakarítása. A virágzó levendula és rozmaring hajtásokat kössük össze kis kötegbe és fejjel lefelé akasszuk fel szellős, árnyékos helyre, ahol egy hét alatt a nyári meleg időben megszáradnak és a leveleiket lemorzsolva akár egy évig is tárolhatóak . hosszabb ideig ne hagyjuk száradni a kötegeket, mert megporosodnak és a molyok , valamint egyéb rovarok is szívesen közéjük költöznek. Megjelent egy új, különleges növény szárított gyümölcse a bioboltokban, ez a goji, amely nálunk is megtermelhető, róla részletesebben tájékoztat a keretben olvasható szöveg.
|
Szinte mindenki ismeri a semfűsemfa (Lycium halimifolium) nevet viselő bokrot, amely a régi kertekben, parkokban, temetőkben képezett másfél-két méter magas, lila virágú és piros bogyókat érlelő sövényt. Ennek közeli rokona a goji (Lycium barbarum), amelynek bogyói esszenciális aminosavakat, proteint, nyomelemeket és sokféle vitamint tartalmaz. Angolul joggal nevezték el happy berry-nek és Kínában, Tibetben évszázadok óta azt tartják róla, hogy titokzatos erőket és energiákat képes a fogyasztóiban felszabadítani.
A viszonylag igénytelen, de meleg, napos helyet igénylő növény egy-egy kifejlett bokra hat kiló bogyót is érlel. Ezeket nyersen vagy szárítva fogyasztják, de egyre több ivólevet, teát, kozmetikai cikket, az apró magjából pedig olajat készítenek. |
