A bonsainak különös története és kiemelkedő szerepe van a kultúrtörténelemben. Kicsinyített formában a természetet jelenítette meg már a 6-10. század Kínájában.
Ha az ember visszatekint a történelmi múltba, akkor akarva-akaratlanul összefüggéseket fedez fel a nagy egyéniségek és a Természet fenséges alkotásai, a fák iránti vonzódás között. Nem véletlen, sőt törvényszerű a magyar múltban, hogy a jelentékeny egyéniségek, az igazságosként tisztelt Mátyás király, Rákóczi fejedelem és a legnagyobb magyar, Széchenyi István sokfelé ültetett fákat az országban és tették ugyanezt tisztelőik az ő emlékezetük megőrzésére.
Mátyás egyik emlékfája, a bajmóci hárs 500 évet élt meg, Rákóczi Ferenc leghíresebb fája, a balatonakarattyai szilfa 20 évvel ezelőtt pusztult ki és emlékét ma csak egy rönk és egy emléktábla őrzi, pedig a legenda szerint a vitéz fejedelem itt nyilvánította ki az "akarattyát".
De tisztelettel adóznak az emberek Kazinczy, Petőfi, Erkel, Madách, Mikszáth, Tagore fáira felnézve, nem utolsó sorban pedig Arany János margitszigeti tölgyfái előtt, amelyekről az idős költőfejedelem ezeket a sorokat írta :
A tölgyek alatt vágynám lenyugodni,
Ha csontjaimat meg kelletik adni.
De akárhol vár a pihenőhely rám, tölgy lenne a fejfám.
A bonsainak különös története és kiemelkedő szerepe van a kultúrtörténelemben. Kicsinyített formában a természetet jelenítette meg már a 6.-10. század Kínájában. Emberi közelségbe hozta a hatalmas fákat, elérhetővé szelídítette őket, akár csak a miniatúra többi, művészi alkotásait, a kódexek iniciáléit, a hölgyek medaillonjában hordott képmásokat és a festményeken megörökített tájakat. Azt tartják, hogy a kis fácskák megmutatják, milyen formára alakításák őket. A keleti harcművészek vakon, azaz bekötött szemmel is képesek formázni a növényeiket, mert "látják" milyenné kell annak válnia. A japán kultúra az ember és a természet harmóniájának szimbólumává emelte a bonsait, amely az egész világon elterjedt, és Magyarországon is egyre több hívet szerez magának.
Úgy vélem, hogy nem indokolatlanul választotta éppen a szilfákat, amelyek a római mitológiában Juno istennőnek, Jupiter főisten feleségének és Mars isten anyjának a kedvelt fái voltak, és amelyek kiválóan alkalmasak bonsai nevelésére, mert egyes fajainak aprók a levelei és már néhány éves korukban artisztikus koronát alakítanak ki.
Mára már nem csak hazai kertészek mutatják be fácskáikat, nemzetközivé nőtte ki magát a folyamatosan megrendezett kiállítás.