Bemutatom, hogy milyen munkák szükségesek a komposzt készítéséhez és milyen eredményeket érhetük el a kertben a használatával.
A hideg évszak utolsó napjait éljük! Még javában télies az idő, de már túljutottunk ennek a zord időszaknak a felén és kifelé haladunk belőle. A kertészek ilyenkor kezdik el számolni a napokat, hogy hányszor kell még aludni addig, amíg a téltemető (ugye ismerik ezt a kedves vadvirágot?) kinyitja sárga csillagait és kezdik úgy érezni, hogy berozsdásodtak az izmaik, jól esne egy kis testmozgás a szabad ég alatt!
Nagyon jól jön a növényeknek!
Magam is úgy vélem, hogy itt az ideje annak, hogy foglalkozzunk a komposzttároló tartalmával. Ez nem csupán azért fontos, mert jól tudjuk, hogy a földdé érett, morzsás szerkezetű, szagtalan, könnyen kezelhető komposzt a kerti növények legfontosabb tápszere, hanem azért is, mert a vele végzett munka nincs időhöz kötve, bármikor el lehet kezdeni és – ha belefáradtunk a munkába – akkor abba lehet hagyni és újra lehet kezdeni!
Mi kerüljön bele és mi ne?
Az elmúlt évben a komposztgyűjtő edénybe, ládába került minden szerves hulladék, ami a kertben keletkezett: a lekaszált fű, a lehullott lomb, a kiszedett gyomok, a gyümölcsfák és a szőlőtőkék metszési nyesedéke, a bab és borsó leveles szára, a konyhai hulladékok, a fatüzelésű kályhák hamuja, a kipréselt és kifőzött szőlőtörköly. Gondosan ügyeltünk arra, hogy el nem bomló anyagok (építési törmelék, kövek, tégladarabok, műanyag, üveg, cserépdarabok, fémhulladék stb.) ne keveredjenek a szerves hulladékok közé, mert ezek nem bomlanak el, tehát a helyük a szelektív hulladékgyűjtőkben van!
Milyen munkálatok szükségesek a komposzt elkészítéséhez?
A komposzt nyersanyagát az őszi hónapokban bizonyára átforgatták, megszellőztették, olykor egy kevés vízzel megöntözték, aminek hatására a korhadási folyamat megkezdődött, amit most fel kell gyorsítani ahhoz, hogy kora tavasszal kiszórható, felhasználható állapotban legyen.
Célszerű a komposztot ilyenkor kirostálni, hogy a nehezen korhadó faágakat, gyökereket eltávolíthassuk, de a leghatékonyabb a komposztdaráló (sredder) alkalmazása, amely a szerves hulladékokat 2-3 milliméteres darabokra bontja, amelynek következtében a leépülési folyamat jelentékenyen felgyorsul.
Miért értékes a szakszerűen érlelt komposzt?
Anyagának jelentős része szerves rost, amely a talajba kerülve tovább bomlik és a korábban keletkezett humusszal keveredve lehetővé teszi, hogy a növények gyökérzete felvegye és hasznosítsa a talajban levő, vízben feloldódott tápanyagokat. A műtrágyák egy, vagy legfeljebb 2-3 féle, ú.n. makro-tápanyagot tartalmaznak, de nincsenek bennük mikroelemek (vas, réz, magnézium, mangán, cink, bór stb.), amelyeknek a hiánya számos betegség okozója lehet; a komposzt pótolja ezeket a hiányokat. A komposzt javítja a talaj fizikai szerkezetét: a laza, homoktalajokat kötöttebbé, a nagyon kötött, tömődött agyagtalajokat pedig levegősebbé, könnyebben művelhetővé teszi. Kiválóan alkalmas a talaj felszínének a takarására, ami csökkenti a gyomosodást, a talaj felmelegedését és kiszáradását.
Mi tehát most - a tél végéhez közeledve – a feladatunk?
Alaposan fel kell aprítani a rétegekbe összetapadt anyagot és gereblyével, lapáttal morzsákra kell bontani, hogy minél több oxigénhez jutva a bomlási folyamat befejeződhessék. Felhasználásig fedjék be a komposztot egy vékony réteg termőfölddel (és türelmesen várják/várjuk az első napsütést, amelyben már érezni lehet a tavaszi föld jellegzetes, kellemes illatát).
