Szomorú esemény a kertészkedő ember életében, amikor egy kedves, éveken keresztül gondozott fája kipusztul, de ezt is, mint az élet természetes jelenségét, tudomásul kell venni.
A kiszáradt fát gyökerestől kell a földből kiemelni. Ezt a legcélravezetőbb darus traktorral rendelkező szakemberre bízni. Ha saját kezűleg kívánja a fát kivágni, akkor a munkát a korona ágainak lefűrészelésével kell kezdeni, majd a gyökérzet kilazítása után kell törzset kidönteni. Törekedni kell arra, hogy a talajban minél kevesebb gyökér maradjon, mert a gyökérágakon is élhetnek betegségek (gyökérgolyva, gyökérpenész stb.).
A cseresznye és a diófa törzse – a tönkjével együtt kiemelve – értékes ipari nyersanyag, ezt érdemes értékesíteni. Az egyéb fafajok törzsét, lehetőleg motoros láncfűrésszel vágja fel és kiszáradás után hasogassa fel, mert ezek a kályhában és a kandallóban hasznosan tüzelhetők el. A koronából származó rőzsét – alkalmas helyen – növény-egészségügyi okokból minél előbb el kell égetni.
A tüzelésre elraktározandó faanyagot esőtől és hótól védett helyen (fészerben, eresz alatt) kell összerakni, mert különben gyorsan korhadni, szuvasodni kezd.