A magban rejtőzik mindaz a tápanyag, amelyre a csírából fejlődő növénynek élete kezdetén szüksége van.
Ezt a bölcsességet 3000 évvel ezelőtt már a kínai tengerészek is tudták és a hosszú hajóutakra szójababot vittek magukkal; ezt csíráztatták és a csírákat rendszeresen fogyasztották az akkor rettegett skorbutbetegség elkerülésére.
És valóban, a magvak csírájában igen sokféle, az ember számára is létfontosságú vitamin, fehérje és ásványi anyag tárolódik. Ezek különösen februárban-márciusban fontosak az ember egészségének megőrzése szempontjából. Ezért ajánlatos házilag magokat csíráztatni, mert ezek életerőt adó, egészséges és ízletes táplálékot szolgáltatnak.
A magvak csíráztatásához mindössze egy tisztára mosott befőttes üvegre, vagy a szaküzletekben beszerezhető speciális csíráztató agyagedényre, vízre, fényre és melegre van szükség.
A csíra nyerésére alkalmasak a gabonafélék (búza, árpa, rozs, zab, rizs), a hüvelyesek (bab, borsó, csicseriborsó, lencse, szója), valamint egyéb növények (retek, lucerna, zsázsa, mustár) egészséges vetőmagja.
- Az első napon a magokat az edénybe töltjük és feltöltjük langyos, tiszta vízzel.
- A második napon a vizet leöntjük a magokról, azokat egyszer-kétszer átmossuk és az edényt világos, meleg helyre állítjuk.
- A harmadik napon ismét leöntjük a vizet és friss, langyos vizet töltünk a magokra – csak annyit, hogy folyamatosan nedvesek maradjanak!
- A negyedik napon pótoljuk az elhasznált vizet. Ekkor már láthatók az első csírák.
- Az ötödik napon szükség esetér utána töltjük a vizet és megkóstolhatjuk az első, zsenge csírákat.
- A hatodik napon a magok tömegesen csíráznak és fogyaszthatók.
A csíráztatóedényt a hűtőszekrénybe állíthatjuk, ahol a csírák növekedése – lassabban ugyan, de – tovább folytatódik. Hosszabb tárolás alatt azonban sokat veszítenek az ízükből és a beltartalmukból.
Csíráztatás befőttes üvegben (fotókkal) >>
"Emeletes" csíráztatás képekben >>
Csíráztatás PET-palackban (fotókkal) >>
