Sokan panaszolják, hogy körte- és szilvafáik leveleit és gyümölcseit, borsójukat, hagymájukat és dísznövényeiket sötét színű, majdnem fekete bevonat lepi be, és az egész fának olyan a külseje, mintha sűrű füsttel, korommal fújták volna be őket.
Pedig ezt nem a füst, se nem a korom okozza, hanem egy gombás betegség, amelyet nagyon találóan korompenésznek neveztek el. A betegség következtében a megtámadott növények levelei nem képesek az asszimilációra, a gyümölcsök eltorzulnak, héjuk megrepedezik, végül elrothadnak.
Ebben az esetben azonban nem a korompenész ellen kell védekezni, hanem a fertőzést kiváltó körülményeket kell megszüntetnünk.
Az előbb említett kultúrnövényeket elég gyakran támadják meg a levéltetvek. Ezek a levelek nedvét szívják ki, és a lombozat összesodródását, a levelek felhólyagosodását, olykor elszíneződését idézik elő. A levéltetvek táplálkozásuk közben viszonylag nagy mennyiségű édes váladékot, ún. mézharmatot választanak ki. A mézharmaton telepszenek meg a fekete bevonatot képző tömlősgombák, és ezek alakítják ki a korompenészes bevonatot.
A védekezés tehát a levéltetvek elpusztításából áll. Erre a célra sokféle rovarölő szer áll rendelkezésünkre, amelyek közül a legismertebbek a Bi 58 EC, a Decis 2,5 EC és a Chinetrin 25 EC. Ha időben permetezünk, akkor megelőzzük a korompenész kialakulását.
A körtefákon a korompenész létrejötte igen gyakran a körte-levélbolha (Psylla pyri) hirtelen és tömeges elszaporodásának a következménye.
A kártevő által megtámadott fán olyan mennyiségben keletkezik a mézharmat, hogy szinte lecsöpög a fáról.
Ellene igen hatásos szer a Dimilin 25 WP, amelynek egészen sajátos hatásmechanizmusa van: a rovarok kitinvázának kialakulását gátolja, tehát egyéb élőlényekre nem mérgező; a madarakra, a halakra és a méhekre is ártalmatlan
