Izgalmas események vezetnek oda, hogy a virágból érett gyümölcs legyen. A pollen kalandos útját a szél, a rovarok, de a kertészkedők is egyengethetik.
A nagy autógyárak futószalagjáról egy modern autócsoda néhány óra alatt legördül; ezzel szemben egy szem, piros cseresznye a virágzástól számítva három, egy szem dió nyolc hónap alatt érik meg, miközben a virágokat és a fejlődő gyümölcsöket számtalan időjárási és egyéb, környezeti veszély fenyegeti. Talán ezért is örülünk olyan viharosan az első, fák ágáról leszakított, friss gyümölcs ízének, illatának, édes-savanykás zamatának.
Az idén az időjárás kegyes volt a gyümölcsfák virágzásához, az enyhe tél kedvezett a termőrügyek kialakulásához, a kinyílt virágokat nem károsította a fagy, az enyhe, tavaszi szellők kedvezően segítették elő a virágok megtermékenyülését.
Hogyan termékenyítik meg a virágokat a rovarok?
A nálunk termelt gyümölcsfajok virágait rovarok termékenyítik meg oly módon, hogy a hímvirágok pollenjét a nővirágok bibéjére juttatják. Csak a dió és a mogyoró virágai termékenyülnek meg a széljárás útján.
A megporzásban a legtöbb munkát a házi méhek végzik, mert ők a gyümölcsfák virágaiból a fiasításuk táplálásához virágport, a méz készítéséhez pedig nektárt gyűjtenek, miközben a testükre tapadt pollenszemeket a virágok bibefejére tapasztják. Rajtuk kívül a környezeti rovarvilág tagjai (darazsak, poszméhek, lepkék, legyek és bogarak) is besegítenek ebbe a folyamatba, de a számuk a levegő szennyezettsége, a zajhatás és a vegyi növényvédelem következtében egyre csökken.
A permetező kertészeken is múlik!
Sajnálatosan hasonló a helyzet a házi méhek területén is, ahol szinte világjelenség a kaptároknak és a méhcsaládok számának rohamos apadása, holott tudva-tudjuk, hogy a méhek és a virágzó növények szimbiózisa teremti meg a magok és a gyümölcsök sokaságát, nélkülük az életünk színtelenebb és szegényesebb lenne! Ezért fölöttébb kívánatos volna a méhészet tudatos fejlesztése, a kertészek és a méhészek együttműködése olyan módon, hogy virágzó növényeket ne permetezzenek, vagy legalább figyelmeztessék a méhészeket a vegyszerek veszélyeire.
A pollenszem a virág ragacsos bibefejére tapad
A virágok megtermékenyülése meseszerűen érdekes folyamat! A pollenszem a virág ragacsos bibefejére tapad és – ha az időjárás kedvező – belőle pollentömlő fejlődik, amely néhány óra alatt a bibeszálon keresztül a magházhoz ér el és ott egyesül a nővirág sejtmagjával, amely osztódni kezd és kialakul a gyümölcskezdemény.
Önmeddő és öntermékenyülő gyümölcsök
A folyamatot bonyolítja, hogy az egyes gyümölcsfajok- és fajták megtermékenyülési készsége különböző: vannak öntermékenyülő gyümölcsök, amelyek a saját pollenjük útján is gyümölcsöt fejlesztenek. Egyesek, tévesen úgy gondolják, hogy az ilyen fajtáknak nincs is szükségük a rovarok megtermékenyítő közreműködésére, pedig a valóság az, hogy ezek a fajták is akkor termékenyülnek jól, ha valamilyen rovar, vagy a szél a portokban beérett pollenszemet a bibére juttatja! A gyümölcsfajták egy része viszont önmeddő, azaz a nővirágai csak más fajta fáról származó virág pollenjével termékenyíthetőek meg. Erre jellemző gyümölcsfajta a Pándi meggy, amely teljességgel önmeddő, de kiválóan terem, ha a közelében él és virágzik egy egészséges Cigány meggy fa, amely bőségesen termel virágport!