Komposztálás a kertben: hulladékból érték (videó)

A komposztálás legfontosabb előnye, hogy a hulladékból értéket teremthetünk. Nemcsak a hulladék elszállítását spóroljuk így meg, hanem a kerti talajt is jobbá tehetjük az elkészült komposztföld szétterítésével.

Mi a komposzt?

A szerves anyagok szabályozott bomlásával előállított értékes talaj-tápanyag. A kerti zöld hulladékot, összesepert leveleket, fűnyírás utáni nyesedéket a talajban élő mikroorganizmusok lebontják és egynemű, barna komposzttá alakítják. A komposzt tápanyagban gazdag, a növények trágyázására alkalmas, humuszos földszerű anyag.


Köszönet Tichy Balázsnak (Leyland Kert) a részvételért

A komposztáláshoz keressünk a kertben félreeső, félárnyékos helyet, például fák alatt, bokrok tövében. A nyílt rendszerű komposztot közvetlenül a talajra tehetjük, de ha a rágcsálóktól meg akarjuk védeni, akkor az aljára egy rácsot kell tennünk.

A komposzt az alapanyagokból magától alakul ki, csak úgy lesz. Célszerű hozzá beszerezni egy komposztáló silót, ami épülhet deszkákból, dróthálóból, de kapható készen is, időtálló műanyagból. A fából és fémből épült komposztsilók 4-5 év alatt elkorhadnak, megrozsdásodnak. Egy 3-400 négyzetméteres kertben keletkező hulladékok komposztálásához 6-800 literes komposztsiló való. A komposztáló siló tetejére rétegezzük a komposztálandó anyagokat és az alján vehetjük ki a komposztot.

Milyen anyagokat komposztálhatunk?

Tökéletesen komposztálható a legtöbb kerti anyag, aprított nyesedék, lomb, konyhai hulladék, zöldségek és gyümölcsök héja, tea filter és kávé zacc. A komposztra dobhatjuk az elpusztult cserepes növényeket, az elhervadt vágott virágot is. Az egyetlen állati eredetű hulladék, ami komposztálható, a tojáshéj. Az állati trágyák is komposztálhatók, és a magas nitrogéntartalmuk révén jót is tesznek a komposztnak. Ugyanakkor a hobbikertben élő hobbiállatok ürüléke higiéniai okokból inkább a szemétbe kerüljön.

Komposztálás

Nem való a komposztra a hús, csontok, főtt étel maradéka és a papír, de ne tegyük a komposztra a penészes növényi részeket sem. A fűnyesedéket vékonyan rétegezzük a komposztra és keverjük össze a darabosabb anyagokkal. A száraz, barna levelek a leggyorsabban komposztálódó anyagok.

A diófának és vadgesztenyének a lombja nehezebben korhad el, késlelteti a komposzt érését. Csakúgy, mint a vastagabb gallyak. Ennek ellenére ezeket is komposztálhatjuk, hiszen ez még mindig jobb megoldás, mint elégetni, vagy a kukába dobni ezeket a hulladékokat. Szánjunk rá időt!

A fűnyesedéket vékonyan rétegezzük a komposztra, keverjük el egyéb kerti hulladék-anyagokkal. A nagyobb ágakat a komposztálás előtt érdemes felaprítani. Figyeljünk arra, hogy a komposzt alsó része laza, darabos szerkezetű maradjon, így kerül majd elegendő oxigén a komposztálandó anyag belsejébe. Új hulladék hozzáadása után érdemes megkeverni a komposztot, és időnként meg is kell öntözni. Nagyobb zivatarban érdemes letakarni a komposztot, hogy ne ázzon teljesen át, ugyanakkor száraz időszakokban enyhén nedvesen kell tartanunk.

Milyen a jó komposzt?

A komposzt belsejének levegősnek kell lennie, így a bomló anyagok az oxigén jelenlétében nem büdösödnek meg. Fontos, hogy a komposzthalom elég nagy méretű legyen. A lebomlási folyamat megindulásához ugyanis el kell érnünk egy kritikus tömeget. Ez nagyjából 1x1x1 méteres halmot jelent, amelyben a nyomás és oxigénviszonyok már épp megfelelőek.

Ha a komposzt tulajdonosa nagyon lelkes és minden héten átforgatja a készülő komposztot, akkor az 3 hónap alatt elkészül és felhasználható. A komposzt közepe felmelegszik, hűvösebb időben megfigyelhető, ahogy a forgatás után gőzölög. Ezt a felmelegedett anyagot úgy forgatjuk, hogy a külső, hidegen maradt részeket körbevegye. Ha sosem forgatjuk át a komposztot, akkor kb. fél-egy év alatt bomlanak el az összetevői. Ha sokat komposztálunk, érdemes két külön komposztsilót használnunk, hogy amíg az egyikben érlelünk, addig a másikból folyamatosan hordhatjuk a kertbe a kész komposztot.

Az elkészült komposztot arról ismerjük fel, hogy nincs kellemetlen szaga, egynemű, földszerű, kézben könnyen morzsolható anyag. A kész komposztot a kerti ágyások földjébe keverhetjük, de egyszerűen szét is teríthetjük 1-2 cm vastagon a talaj felszínén. A komposzttal dúsított földbe ültetett növények megérzik a tápanyagot, gyorsul növekedésük, egészségesebbek lesznek. A komposzt a sovány, kifáradt talajt újra termékennyé teszi.

Milyen a jó komposztáló edény?

Időtálló műanyag kerti komposztálók a Kerti Boltban >>

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?