Sövények – egymás mellé telepített gyümölcsfákból

Sövények – egymás mellé telepített gyümölcsfákból

Abból a felismerésből kiindulva, hogy a viszonylag sűrűn egymás mellé telepített gyümölcsfákból összefüggő gyümölcsfalat lehet kialakítani, számos országban sokféle, különböző sövényrendszert alkottak meg.

Ezek közül csak a legfontosabbakat ismertetem; azokat, amelyeket a magyar körülmények között általában alkalmaznak.

Hungária-sövény

A Hungária-sövény egy síkban kiteritett termőkaros orsónak felel meg. Felnevelése ennek megfelelőképpen történik, vagyis hasonló a termőkaros orsóéhoz. Az első három évben tavasszal a sudarat rendszeresen visszametsszük, az oldalvesszőket pedig lekötözzük. A termőkarokat nem merev szabályok szerint, de emeletszerűen alakítjuk ki ügyelve arra, hogy a sövény ne sűrűsödjön el. Az oldalvesszőket óvatosan a sor irányába húzva a támrendszer megfelelő huzaljához kötözzük vízszintes helyzetbe. Ezeket az oldalvesszőket a második évtől kezdve nem metsszük vissza. Általában kerülni kell az erős metszést, mert ez késlelteti a termőre fordulást.

gyumolcsfakbol soveny 01 
Hungária-sövény oldal- és felülnézetben

Haag-sövény

A Haag-sövényt rendszeres, alakító metszéssel nevelhetjük ki. A sudár visszametszése után a vázkarokat egymástól 40-50 cm távolságra álló vesszőkből alakítjuk ki. Ezeket az oldalelágazódásokat először 30°-os, majd 45-50 -os szögben rögzítjük. Az oldalvezérvesszőket a második évtől már nem vágjuk vissza, csupán az alsó vázkarokból előtörő elágazásokat ritkítjuk meg és kötözzük le. Az ágemeletek között a sudáron csak rövid termőrészeket hagyunk meg.

 gyumolcsfakbol soveny 02
Haag-sövény oldal- és felülnézetben

Bouché-sövény

A Bouché-sövény kialakítása már kissé bonyolultabb. Érdekes formája és kialakításának különleges módja miatt azonban ennek ellenére a gyümölcsöskertek kedvelt sövénytípusává lépett elő. Ezt a sövényrendszert el nem ágazott suhángból neveljük fel. A sorban a suhángokat egymással szemben, megdöntve 30°-os szögben ültetjük el. A csemetéket a szokásosnál mélyebben helyezzük él a talajban, ezzel elősegítve, hogy a nemes rész is legyökeresedhessen. Minthogy a megdöntés a növekedést gyengíti, ezért a Bouché-Thomas-sövény nevelésére a középerős és erős fejlődésű alanyok, sőt a vadalanyok is felhasználhatók.

 gyumolcsfakbol soveny 03
Bouché-Thomas-sövény oldal- és felülnézetben

Telepítés után a suháng csúcsrügye alatt az oldalrügyeket mintegy 30 cm-es távközre ritkítjuk (kidörzsöljük). Erre azért van szükség, hogy a csúcsrügyből előtörő hajtást erőteljes fejlődésre serkentsük. A suháng alsóbb részeiből előtörő hosszú hajtásokat úgy ritkítjuk meg, hogy a szomszédos hajtások között legalább 30 cm-es távolság legyen. Amikor a hajtások 100-120 cm hosszúságra fejlődtek, akkor a suháng irányával ellentétesen lekötözzük őket úgy, hogy a talaj felszínével a vesszők 30°-os szöget zárjanak be. így már az első évben rácsozatszerűen egymást keresztező vesszőrendszert alakítunk ki.

A második évben a lekötözést az első évhez hasonlóan folytatjuk, de minthogy ilyenkor a szomszédos fácskák sudarai már elérik egymást, ezeket is összekötjük. Az előző évi vesszőkön fejlődött hajtásokat ugyancsak az 1 m-es hosszúság elérése után – félig fásodott állapotban – kötözzük le.

A vesszők lehajlítását és lekötözését csak 4-5 évig folytatjuk. Ezután a termőrészek már a termés súlya alatt kialakulnak és a lekötözés szükségtelenné válik. Ilyenkor a lekötözés helyett a hajtások fokozatos ritkítását kell bevezetni.

Palmetta-sövény

A Palmetta-sövény Olaszországból indult el hódító útjára, és jelenleg Európa legtöbb országának házikertjeiben ez a legkedveltebb koronaforma. Könnyen kialakítható és fenntartható ágrendszere ezt indokolja is.

A Palmetta-sövény fáinak területigénye 4-5 x 4 méter. A csemeték törzsmagassága 60 cm; ezen alakítjuk ki a 30-45°-os szögben álló vázkarokat úgy, hogy az emeletek közötti távolság – a fajta fejlődési erélyétől függően – 80-100 cm legyen.

 gyumolcsfakbol soveny 04
Palmetta-sövénv oldal- és felülnézetben

Évente csak egy ágemeletet alakítsunk ki és az emelet fölött a sudarakat ismét 80-100 cm magasságban metsszük vissza.

A vázágakat támberendezéshez kell rögzíteni; ezzel elérjük, hogy ferdén álljanak. Minél erősebb növekedésű a fajta, annál inkább közelítse meg a vázág a vízszintest; minél gyöngébb a növekedése, annál kevésbé kényszerítsük a vízszintes felé.

A Palmetta-sövény vázkarjain halbordás elrendezésben alakítjuk ki – lehetőleg vízszintesen – a termőalapokat. Ezek egymástól legalább 25 cm-re legyenek. A kialakítás úgy történik, hogy a megfelelő helyzetű hajtásokat nyáron visszametsszük, a többit pedig tőből eltávolítjuk.

Az elöregedett halbordákat 2-3 cm-es csonk meghagyásával távolítsuk el. A csonk rejtett rügyeiből friss hajtások törnek elő. Ezek közül a legéletrevalóbbat (amely elég erős és jó irányban nő) hagyjuk meg a levágott termőalap pótlása céljából.

Valamennyi sövényrendszerre érvényes, hogy a legmagasabban álló termőrész is elérhető legyen a földön állva. Csak így lehetséges ugyanis, hogy a metszést, a növényvédelmet és a gyümölcs betakarítását is könnyen, nagyobb testi erőfeszítés nélkül végezhessük el.

10 gyumolcsfa metszese dvd 01A metszést megtanulni kívánók figyelmébe ajánlom a 10 kerti gyümölcsfa metszéséről szóló 100 perces videó-tanfolyamomat.

A gyümölcsfákat külön-külön bemutató filmek alkalmasak arra, hogy a kertészkedők egy életre elsajátítsák a metszés tudományát.

A jól metszett gyümölcsfák pedig sokkal szebb és nagyobb mennyiségű gyümölcsöt teremnek majd számukra.

A tanfolyam DVD és a hozzá tartozó kiskönyv ide kattintva rendelhető házhoz.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?