12. hét: A spenót a legkorábbi friss zöldség

12. hét: A spenót a legkorábbi friss zöldség

Törpe maradsz, ha nem eszed meg a spenótfőzeléket - ijesztgettek gyermekkoromban. Aztán később azt hallottam, hogy azért kell sok spenótot enni, mert abban vas van, ami elősegíti a vérképződést. Aztán azt, hogy a sok vas csak "városi legenda" volt.

Ezt egy olyan időszak követte, amikor a spenótot egészségtelennek, sőt a gyerekek számára veszélyesnek tartották, amiből mindössze annyi helytálló, hogy a túlzottan nagy adagú nitrogéntrágyázás hatására a spenót leveleiben nitrát halmozódhat fel. Most úgy látszik, hogy a táplálkozás-élettan tudósai megbékültek a spenóttal (elegánsabb, éttermi nevén: a parajjal), és besorolták a könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában nem dúskáló, de vitaminokban gazdag, a gyomorműködést serkentő zöldségfélék közé.

Annyi bizonyos, hogy a spenót a legkorábbi friss zöldség. A tavasz előrehaladtával felmagzik, azaz magszárat fejleszt, és ilyenkor a levelei se használhatók tovább. Tipikus hosszúnappalos növény, amely 15 óránál hosszabb naponkénti megvilágítás esetén föltétlenül generatív fázisba kerül, vagyis magot igyekszik érlelni.

Története

A Közel-Keletről, valószínűleg Perzsiából származik. Innen vitték az arabok Spanyolországba. Angliában a 16. században még mint újdonságot emlegetik. Hozzánk elég jókor eljutott, mert Szikszai Fabriczius Balázs: Nomenclaturájában (1590) már megemlíti a spinácz nevű levélzöldséget.

A tél végén vagy kora tavasszal szedhető, megfőzhető spenótot nyáron a mángold és az új-zélandi spenót pótolhatja. A mángoldról később szólok.

Az új-zélandi spenót (Tetragonia expansa Murr.) Nyugat-Ausztráliában, Tasmániában, Új-Zélandon van otthon. Ennek a növénynek a vastag, húsos leveleit akkor lehet szedni, amikor nyáron már nincs spenót. Levelei háromszög alakúak, szára elfekvő vagy támaszkodó, pozsgás jellegű. Sokan helytelenül azt hiszik, hogy évelő növény, pedig nem az, csupán annak látszik, mert elszórja az érett magjait, és azok kelnek ki a következő évben. A szárazságot jól elviseli, leggyorsabban 25 °C-os hőmérsékleten növekszik, a hideget azonban kevésbé viseli el, mint a spenót.

Új-zélandi spenót

Az új-zélandi spenótot áprilisban kell elvetni, lehetőleg egy sorban a kerítés mellé, ahol egy kissé támaszkodni is tud. Ha öntözzük, akkor inkább gyakran, de kis adagokkal tápláljuk. A fiatal, leveles hajtásvégeket kell szedni; ennek hatására oldalhajtásokat fejleszt, és kedvező helyen szinte beborítja a talajt hajtásaival.

De térjünk vissza a közönséges spenóthoz!

Termesztése

A spenót termesztése olyan egyszerű dolog, hogy szinte szólni se illő róla. Bármilyen elővetemény után vethető, és jól illeszkedik a korszerű vegyes kultúrák növényállományába is.

A szögletes, világosszürke magokat szeptemberben vethetjük. A kikelt növények némi takarás (szalma, lekaszált fű, kukoricaszár stb.) védelmében baj nélkül áttelelnek. Ha a vetés fölé fóliaalagutat készítünk, akkor már februárban szedhetjük a friss spenótleveleket.

A legtöbben korán tavasszal - mihelyt a talajmunkákat el lehet végezni - vetik el a spenót magját is. A magvak már 4 °C-os hőmérsékleten csírázni kezdenek, és a fiatal növények nem érzékenyek a kisebb talaj menti fagyokra.

A spenót a finoman elmunkált, elegendő tápanyagot tartalmazó, mészben nem szűkölködő, középkötött talajokon érzi magát a legjobban. Nem kedveli az erősen savanyú és a nagyon lúgos, tehát szélsőséges talajokat és a laza homokot sem.

A legcélszerűbb vetési sortávolság 20 cm, a vetési mélység 2-3 cm. Ilyen vetés esetén 10 m2 elvetéséhez 30-40 gramm magra van szükség.

Őszi vetésre az Eszkimó, tavaszi vetésre a Matador és a Popeye fajták ajánlatosak.

Legelőnyösebb, ha előző évben trágyázott talajba vetjük. Mint a nagy lombozatot fejlesztő növények általában, a spenót is sok nitrogént és káliumot vesz fel, ezért a műtrágyák közül a nitrogén- és kálitartalmúakra reagál kedvezően.

A család fogyasztására ne vessünk egyszerre sok spenótot, inkább kétszer vagy háromszor egyhetes időközökben. A vetés ápolása csak a gyomlálásból és kapálásból áll. Jóllehet a spenót sok vizet fogyaszt, az öntözésére nemigen kerül sor, mert tavasszal a talajban még rendszerint van elegendő nedvesség ahhoz, hogy lombozatát felnevelje.

Ha a spenótvetés fölé melegágyi ablakot teszünk, vagy fóliaalagutat építünk, akkor - különösen napsütéses időszakban - a növények igen gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 6-7 hét alatt szedésre alkalmassá válnak. A hőmérsékletnek azonban nem szabad tartósan 20 °C fölé emelkednie, mert akkor a növények nagyon megnyurgulnak, és leveleik értéktelenekké válnak.

A levéltermést folyamatosan szedhetjük, mindig a nagy leveleket részesítve előnyben, hogy a kisebbek még utána nőhessenek. A zsenge spenótlevél nyelét se kell föltétlenül eltávolítani.

Négyzetméterenként két, két és fél kiló levéltermésre számíthatunk.

Még a szabadban termelt spenót idénye is befejeződik április végére. Ekkor a zsenge leveleket már leszedtük, és a növényállomány magszárba megy. Nagy kár volna a letermett ágyást a továbbiakban parlagon hagyni! Ezért az utolsó szedés után a felmagzott spenóttöveket kiszedjük, és a komposztot gazdagítjuk vele. A megtisztogatott ágyást megterítjük komposztfölddel vagy dúsított tőzeggel, valamint könnyen oldódó műtrágyával (2-3 dkg/m2). Ha azt tapasztaltuk, hogy a talajban kártevők élnek, akkor szórjunk ki Galition vagy Diazinon 5 G nevű talajfertőtlenítő szert is.

Egyre több kertbarát igyekszik arra, hogy sajátmaga termelje meg a jövő évi vetőmagot. Erre ösztönöz bennünket az a körülmény, hogy a vetőmagvak beszerzése nem kis költséggel terheli a termelést.

A spenót vetőmagját nagyon könnyen állíthatjuk elő. Amikor májusban a növények felmagzanak, válasszunk ki két-három erőteljes tövet és azokat hagyjuk meg, amikor a többit kiszedjük az ágyásból. A magszárakat akkor vágjuk majd le, amikor a levelei már megsárgultak, hervadnak. Ekkor kiterített papírlapra kirázogatjuk belőlük a háromszögletű magokat.

Az így előkészített talajt ássuk fel, de most már vékony szeleteket emeljünk ki az ásóval a földből, hogy a talaj minél kevésbé legyen rögös. Ugyanezt a célt szolgálja az ásás utáni haladéktalan gereblyézés is.

A jól elmunkált ágyásba a spenót utáni főterménynek paprika, paradicsom, tojásgyümölcs, uborka vagy dinnyepalántákat ültethetünk, illetve rövidebb tenyészidejű zöldségfélék magját vethetjük.

Felhasználása

A spenótot megfőzve, főzelék-alapanyagként hasznosítjuk. Nem kell azonban föltétlenül passzírozni, mert a leveles spenót is igen kellemes ízű. Húsételek köreteként és salátának is elkészíthetjük.

A megfőtt, átpasszírozott és kellően ízesített spenót igen gazdaságosan használható mélyhűtésre.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?