Leggyakrabbak a közönséges takácsatka, a piros és a barna gyümölcsfa-takácsatka, a galagonya-takácsatka és mogyorón a mogyoró-takácsatka.

Kártétel

A levelek fonákán élő, szabad szemmel éppen csak látható atkák szívogatásának hatására a levél színén apró, sárga pontok találhatók, amelyek az atkák gyors szaporodásának következtében összefolynak, az egész levélre kiterjednek.

A kártételt levélhullás követi. A közönséges, a galagonya- és a mogyoró-takácsatka jelenléte még a levélfonákon található finom szövedékről és a benne megragadó porszemekről is felismerhető. Tömeges előfordulásuk esetén a szövedék még a gyümölcsön is észlelhető.

Védekezés

Felszaporodásuk, kártételük megelőzése csak vegyszeres eljárással történhet. A tél végi lemosó permetezés gyéríti ugyan a piros és a barna gyümölcsfa-takácsatka telelő tojásait, illetve a többi faj telelő nőstényeit, de elegendő védelmet nem nyújt. Ezért a vegetációs időben több alkalommal is szükséges ellenük védekezni.

A növényvédő szerek közül egyrészt a szerves foszfortartalmúak (pl. Bi 58, Rogor L-40), másrészt a speciális atkaölő szerek (Pol-Akaritox, Flumite). Ezenkívül a lisztharmat elleni szerek közül a kéntartalmúak, a Karathane atkaölő hatására is számíthatunk. Speciális atkaölőszert a virágzás előtt és után, majd a nyár közepén mindenképpen érdemes a többi károsító ellen használt permedébe keverni.