Hazánkban is megtelepedett egy új kártevő, az amerikai lepkekabóca. Több, mint 100 növényfajt fertőző kabóca fehér színű viaszos telepekben él általában a levelek hátoldalán és a fiatal hajtásokon.
Magyarországon 2004-ben írták le az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa Say) budapesti előfordulását. Azóta számos helyen fellépett kertekben, közterületeken. A kártevő a gyümölcsfák, a szőlő, díszfák és díszbokrok, cserjék hajtásait, leveleit fertőzi, de nem veti meg a lágyszárú növényeket (virágokat) sem, még a gyomnövényeken is megtelepedik.
Lepkekabóca lárvák és egy kifejlett egyed (Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna)
Jelenlétét a növény felületén megjelenő ragacsos, fénylő mézharmat is jelzi.
A lepkekabóca kifejlett egyedei (imágói) 5-8 mm nagyságúak, szürkés színűek, két szárnyuk hegyesszögben záródik, szemük sárga. Érintésre, mozgásra elpattannak, elugranak, bár repülni is tudnak.
Rajzásuk július közepétől nyár végéi tart. Októberben rakják le tojásaikat a fás növények kéregrepedéseibe, tehát tojás alakban telel a kártevő. A lárvák májustól jelennek meg, melyeknek 5 fejlődési alakja ismert. A lárvák zöldes színűek, és fehér színű viaszszálak borítják felületüket. Csoportosan, telepekben élnek. Jelenlétükre a levelek fonáki oldalán vagy a hajtásokon kialakuló nagy kiterjedésű fehér viasztömeggel hívják fel magukra a figyelmet. Mind a lárvák, mind a kabóca szívó szájszervű, szívogatásukkal gyengítik a gazdanövényeket. Károsításuk - az időjárástól függően - októberig is eltarthat.
Fás növényeknél a hajtásvégek, azok zsenge csúcsai, a sarjhajtások és vízhajtások kedvenc megtelepedési helyeik. A kártevő terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta. A hasonló jellegű időjárás esetén fokozott kártétele és további terjedése várható.
Az amerikai lepkekabóca viaszos telepe (Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna)
Ahol megjelenik, szinte válogatás nélkül minden növényfajon megtelepedik. Fellépése esetén kertekben érdemes minden növényt tüzetesen átvizsgálni, hogy a fertőzési gócok nyilvánvalóvá váljanak. A kémiai kezelések is terjedjenek ki valamennyi fertőzött növényegyedre. Ellenkező esetben a védőhatás csak időleges.
A védekezés lehetőségei:
• A fehér viaszos telepeket a fertőzött hajtással együtt folyamatosan vágjuk le, és zsákban gyűjtve távolítsuk el a kertből, semmisítsük meg. Ezzel a módszerrel a kártevő felszaporodása megelőzhető, illetve az egyedszáma egyensúlyban tartható.
• Tél végén enyhe, fagymentes napon olajtartalmú (Agrol, Biola, Vektafid A) szerrel végzett lemosó permetezés a lepkekabóca fákon telelő tojásait elpusztítja.
• A lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó hatású rovarölő szerek alkalmazása célszerű. A szabadforgalmú rovarölő szerek közül a tiametoxam hatóanyagú Actara, a acetamiprid hatóanyagú Careo, Mospilan és Spilan eredményesen alkalmazható. A lárvák elhúzódó kelése miatt ismételt kezelések nyújtanak csak megfelelő gyérítő hatást.
