Egyre több helyen károsít az amerikai lepkekabóca

Egyre több helyen károsít az amerikai lepkekabóca

Hazánkban is megtelepedett egy új kártevő, az amerikai lepkekabóca. Több, mint 100 növényfajt fertőző kabóca fehér színű viaszos telepekben él általában a levelek hátoldalán és a fiatal hajtásokon.

Magyarországon 2004-ben írták le az amerikai lepkekabóca (Metcalfa pruinosa  Say) budapesti előfordulását. Azóta számos helyen fellépett kertekben, közterületeken. A kártevő a gyümölcsfák, a szőlő, díszfák és díszbokrok, cserjék hajtásait, leveleit fertőzi, de nem veti meg a lágyszárú növényeket (virágokat) sem, még a gyomnövényeken is megtelepedik.

Lepkekabóca
Lepkekabóca lárvák és egy kifejlett egyed (Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna)

Jelenlétét a növény felületén megjelenő ragacsos, fénylő mézharmat is jelzi.

A lepkekabóca kifejlett egyedei (imágói) 5-8 mm nagyságúak, szürkés színűek, két szárnyuk hegyesszögben záródik, szemük sárga. Érintésre, mozgásra elpattannak, elugranak, bár repülni is tudnak.

Rajzásuk július közepétől nyár végéi tart. Októberben rakják le tojásaikat a fás növények kéregrepedéseibe, tehát tojás alakban telel a kártevő. A lárvák májustól jelennek meg, melyeknek 5 fejlődési alakja ismert. A lárvák zöldes színűek, és fehér színű viaszszálak borítják felületüket. Csoportosan, telepekben élnek. Jelenlétükre a levelek fonáki oldalán vagy a hajtásokon kialakuló nagy kiterjedésű fehér viasztömeggel hívják fel magukra a figyelmet. Mind a lárvák, mind a kabóca szívó szájszervű, szívogatásukkal gyengítik a gazdanövényeket. Károsításuk - az időjárástól függően - októberig is eltarthat.

Fás növényeknél a hajtásvégek, azok zsenge csúcsai, a sarjhajtások és vízhajtások kedvenc megtelepedési helyeik. A kártevő terjedését és felszaporodását az utóbbi évek száraz, meleg időjárása fokozta. A hasonló jellegű időjárás esetén fokozott kártétele és további terjedése várható.

Lepkekabóca
Az amerikai lepkekabóca viaszos telepe (Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna)

Ahol megjelenik, szinte válogatás nélkül minden növényfajon megtelepedik. Fellépése esetén kertekben érdemes minden növényt tüzetesen átvizsgálni, hogy a fertőzési gócok nyilvánvalóvá váljanak. A kémiai kezelések is terjedjenek ki valamennyi fertőzött növényegyedre. Ellenkező esetben a védőhatás csak időleges.

A védekezés lehetőségei:

• A fehér viaszos telepeket a fertőzött hajtással együtt folyamatosan vágjuk le, és zsákban gyűjtve távolítsuk el a kertből, semmisítsük meg. Ezzel a módszerrel a kártevő felszaporodása megelőzhető, illetve az egyedszáma egyensúlyban tartható.

• Tél végén enyhe, fagymentes napon olajtartalmú (Agrol, Biola, Vektafid A) szerrel végzett lemosó permetezés a lepkekabóca fákon telelő tojásait elpusztítja.

• A lárvák és a kifejlett kabóca ellen felszívódó hatású rovarölő szerek alkalmazása célszerű. A szabadforgalmú rovarölő szerek közül a tiametoxam hatóanyagú Actara, a acetamiprid hatóanyagú Careo, Mospilan és Spilan eredményesen alkalmazható. A lárvák elhúzódó kelése miatt ismételt kezelések nyújtanak csak megfelelő gyérítő hatást.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR