Áfonya? Ebszőlő? Mérgező vagy ehető?

Egyre több helyen termesztenek Magyarországon áfonya néven egy hazánkban eddig ismeretlen egynyári növényt. Termése már a piacokon is megjelent.

A gyümölcs és növény esetleges mérgező hatása miatt célszerű a növényről szóló ismeretek áttekintése. A szerző a cikkben kerti ebszőlő néven hivatkozik a növényre.

Vizsgáljuk meg a növény nevét és botanikai rokonságát!

A kerti ebszőlő a Solanaceae növénycsaládba tartozik, és közeli rokonságban áll a burgonyával, a paradicsommal, a paprikával és a tojásgyümölccsel. Tudományos neve: Solanum melanocerasum, de Solanum intrusum, Solanum scabrum és Solanum nigrum guineense néven is jegyzik. Az angol nyelvterületen  garden huckleberry, wonderberry, sunberry, black nightshade, poisonberry, a német nyelvterületen pedig kulturnachtschatten néven ismert. A világ számos földrészén előfordul és termesztik, Európában elsősorban Németországban, Ausztriában és Franciaországban ismert. Magját számos internetes kertészeti portál ajánlja eladásra és termesztésre. A növény feltehetőleg nagy formagazdagsággal rendelkezik, több típusa létezhet, ez magyarázza tulajdonságainak eltérő jellemzését.

Kerti csucsor

Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna

A hazai fekete ebszőlő (Solanum nigrum) gyomnövény faj közeli rokona, szintén 1 éves fejlődésű növény. Termése hasonló alakú, fürtben képződik, a bogyók héja fekete, a bogyók húsa mindig zöld színű, kifejezetten mérgező!

A kerti ebszőlő jellemzése, termesztési feltételek

Magról szaporítják, palántái a paradicsom vagy paprika növényekhez hasonló igényűek: általában 6-8 hét alatt fejlődnek ki. Kiültetésük a májusi fagyokat követően május második felétől javasolt. Talajra nem igényes, de a tápanyagot meghálálja. A kifejlődő, megerősödő növények lombja 60-80 cm magas, virágzása június végétől indul meg, és őszig folyamatosan tart. Apró virágai csokorban képződnek, fehér szirmúak, porzói nem sárgák, hanem barnás színűek. Bőven terem, nyilván e tulajdonsága miatt vált közkedveltté. A bokrokon virágok és csokrosan képződő bogyótermések együtt láthatók. Az éretlen termések zöldek, héjuk az érés kezdetén ragyogó fekete színre változnak. A még éretlen bogyók húsa ekkor még zöld. Az érés jelei: a gyümölcs húsa bordó színűvé válik, a fekete héj elveszti fénylő árnyalatát, a gyümölcs húsa megpuhul, és kellemes ízűvé válik. A beérett fekete terméshéj rendkívül gazdag színanyagban.

Kerti csucsor

Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna

A növény alakja és lombozatának jellege erősen hasonlít a paprikához. Igényei, nevelése a szabadföldi paprikáéval egyező. A paprikát is károsító lombrágó hernyók, meztelen-csigák, levéltetvek és vírusok kártételére, fertőzésére termesztése során számíthatunk.

Mérgező-e a kerti ebszőlő?

A Solanum fajok között számos ismert, melynek valamelyik része kifejezetten mérgező. Például a burgonya  lombján fejlődő termések, a fekete ebszőlő bogyói stb. A kerti ebszőlő mérgező tulajdonságára vonatkozó irodalmi adatok ellentmondásosak. Az éretlen, belül még zöld húsú bogyók solanin nevű toxint tartalmaznak, ezért mérgezőek. Ilyen állapotban fogyasztani tilos. A termés csak teljesen éretten, megpuhult gyümölcshússal használható: általában nem nyersen, hanem főzött állapotban – dzsemnek, lekvárnak feldolgozva - javasolják fogyasztását. Mélyhűtött tárolás után is hasonló módon indokolt feldolgozása.

Kerti csucsor

Fotó: Dr. Némethy Zsuzsanna

A kerti ebszőlő hazai elterjedése felhívja a figyelmet arra, hogy új növényfaj termesztése előtt annak nevét, tulajdonságait is ajánlott alaposan megismerni. A termés és a növény mérgező hatását, tekintettel arra, hogy a termés már kereskedelmi forgalomba is került, indokolt lenne hivatalos laboratóriumi vizsgálatokkal tisztázni.