A kajszi baktériumos betegségét a Pseudomonas syringae nevű baktérium okozza. A vesszők rügyei körül ovális foltok keletkeznek, a rügy elhal. Néha mézgacsepp is megjelenik a folt mellett.
Idősebb részeken, akár a törzsön is alig észrevehető besüppedések alatt, elpusztulnak, elbarnulnak a szövetek. Gallyakon, ágakon mézgás rákosodás keletkezik. Ha az elhalás szárölelő, akkor a fertőzés fölötti rész elfonnyad.
Tünetek a vesszőn; tünetek az idős részeken
A betegség kifejlődésének kedvez a hideghatás, a sok csapadék, a fertőzött talaj, és a nyitottan maradt sebek. De a gondos sebkezelés és a kémiai védekezés mellett is gyakran okozza a kajszifa részleges vagy teljes pusztulását.
Franciaországban 1998-ban létrehoztak egy kutatócsoportot a bakteriózis elleni védekezés fejlesztésére. Vizsgálták a fajták és az alanyok érzékenységét és az oltási magasság hatását is.
Arra az eredményre jutottak, hogy a legkevesebb fertőzés a Rubira alanyra, 60 cm magasságban szemzett a kajszin található. Ez a módszer jó termesztési teljesítményt ad és nem okoz többletmunkát.
A Rubira vadőszibarack középerős növekedésű, magvetéssel szaporítható, vöröslevelű alany. Kevésbé érzékeny a gyökérgolyvára, mint a többi öszibarack és néhány fonálféreg faj sem támadja meg. Kompatibilitása kiváló, sarjakat nem nevel. A magas talajvizet, az erősem meszes talajt rosszul tűri. Télállósága közepes. A bakteriozissal szemben a legellenállóbb alany. (Hrotkó Károly: Gyümölcsfaiskola, 1995.)
Mostanában nem oltanak a faiskolák kajszit őszibarack alanyra, ezért nem kapható ilyen kombináció. Pedig Nyújtó Ferenc leírása (A kajszibarack termesztése, 1959.) szerint Kaliforniában és Franciaországban az öntözött ültetvényekben használják kajszi alanyaként, mert ezen fejlődik legerősebben a kajszi, és gombabetegségekkel és fonálférgekkel szemben ellenálló.
Megfontolandó azonban, hogy a gutaütés elleni védekezésül választott szilva alany helyett érdemes-e Rubira alanyra váltani.
Forrás: pepinieres-luytonfleury.com
