Szendvicsrendszerű sorművelés a biogyümölcsösben

A szendvics rendszerű sorművelésnél a gyümölcs-, vagy szőlőültetvény sorait úgy művelik, hogy a sorcsík két oldalán a talajt keskeny csíkokban mechanikailag művelik, a sorcsíkot azonban nem.

Azon vagy vegyszeres gyomirtást végeznek, vagy a bio-ültetvényben kaszálják a gyomokat, vagy olyan növénnyel vetik be, amely nem igényel kaszálást.

Szendvics rendszerű talajművelés kajszi ültetvényben
Szendvics rendszerű talajművelés kajszi ültetvényben

Az ültetvény talajának mechanikai művelése és a szabályozott növénytakaró egyaránt lehet kedvező és káros hatású is. Ezeket az előnyöket és hátrányokat kell egybevetni, és a lehető legjobb arányt megtalálni. Ez lehet a szendvics rendszerű talajművelés.

Az intenzív talajművelés előnyei

- gátolja a rágcsálók kártételét

- gátolja a gyomok versengését

- lehetővé teszi hasznos anyagok talajba juttatását

- emeli a hőmérsékletet tavaszi fagyok idején

- a keverés, levegőztetés nitrogént szabadít fel, fokozott növekedést idézhet elő

Az intenzív talajművelés hátrányai

- nagy energiaigényű

- gyorsan használódnak a gépek

- drága a ráfordított munkaidő

- megsebezheti a törzseket

- a por bepiszkolja a gyümölcsöket, és fokozódik a fitoftóra és a glöospórium fertőzés veszélye a hűtőházban

- könnyebben erodálódhat, esetleg kilúgozódhat a talaj, és hőmérséklete ingadozóbb lesz

- a fiatal gyökerek károsodhatnak, főként agyagos talajon

- romlik a talaj szerkezete

A szabályozott növénytakaró kedvező hatása

Az ültetvénybe telepített növények növekedési bajait gyakran a rossz talajszerkezet okozza. A jó szerkezet eléréséhez növényborítottság szükséges. A gyökerek hálózata kedvező feltételeket teremt a talajlakó gombáknak (mikorrhiza) a baktériumoknak és a kicsiny állatoknak (mikrofauna) is.

Ezek a szervezetek nélkülözhetetlenek a telepített növények harmonikus fejlődéséhez. Ezenfelül a növénytakaró szivattyúként működik a levegő széndioxidjának széntartalmát beépítik a talajlakó szervezetekbe, csakúgy, mint a termesztett növények is.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a természetes gyeptakaróval borított területen háromszorannyi biomassza, és kétszerannyi humusz termelődik, mint a vegyszerekkel gyomirtott talajban.

Kompromisszumos megoldás, a szendvics módszer

A fák sorcsíkjának 25-40 cm-ét nem művelik, hanem bevetik gondozást nem igénylő növénnyel, és két oldalán 30-40 cm-es szélességben mechanikai talajműveléssel gondozzák. A sorköz többi része gyepesített.

A sorcsíkra vetett növények jellemzése

Komlós lucerna (Medicago lupulina)

Nem tudja jól betölteni a felületet, a parlag növényei túl nagyra nőnek, 60-80 cm magas.

Réteken és legelőkön a természetben előforduló, igénytelen, egy esetleg két évig élő bokros növésű, pillangósnövény. Meszes talajú rétek, üde legelők természetes gyepjében gyakori. Jól bírja a rágást és a taposást is. Magpergéssel tartja fenn magát, mert alacsonyra növő terméseit sem legeltetéssel sem kaszálással nem lehet eltávolítani. Csak mészben gazdag talajra való. A száraz fekvésű, erózió által károsított és lemosott talajú gyepekben is megtalálható, a lazább és a kötöttebb talajokon egyaránt. Leggyakoribb társnövényei a sudár rozsnok és a barázdált csenkesz. (pointernet.pds.hu)

Szarvas kerep (Lotus corniculatus)

Száraz és üde, nedves réteken is gyakori, pillangósvirágú növény. Magassága 5-30 cm. Fiatalon és virágzás idején zöld állapotban az állatok általában szeretik és szénáját is szívesen fogyasztják. A telepített, száraz fekvésű gyepekben is jelentős, 5-10 %-os arányban. (pointernet.pds.hu)

Ezüstös hölgymál (Hieracium pilosella)

Évelő növény,mely egész évben takarja a sorcsíkot, szőnyegszerű állománya nagyon jó talajtakaró. Nem konkurrense a fáknak. Magvetéssel szaporítható, 0,2 gramm/négyzetméter mennyiséggel. Őszi telepítése nem ajánlott, inkább kora tavasszal érdemes vetni. A magvak annyira aprók, hogy vermikulittal kell keverni a kezelhetőség miatt. A vetést nem kell betakarni, a magok a felszínen maradjanak, csak könnyű hengerrel kell lenyomatni. Eleinte az erős növekedésű gyomokat (fűfélék, bogáncs) irtani kell. Később indáival terjed, úgy beborítja a felszínt, hogy más növényeket nem enged megtelepedni.

Saját tapasztalataim a hölgymálról

Bár a leírásában domb és hegyvidéki növénynek minősítik, és mészszegény, sovány talajt igénylőnek, nálam sík területen, jó minőségű termőtalajon jól megél.

Siófok melletti kertemben néhány évvel ezelőtt megjelent az ezüstös hölgymál, eleinte csak kicsiny foltokban.

Megtelepedés
Ezüstös hölgymál megtelepedése

Bár semmiféle módszerrel nem segítettem terjedését, mégis elszaporodott különböző, távoli helyein a kertnek, ami arra utal, hogy magjaival terjedt. Hamarosan nagyobb foltokat alkotott, indáival is sikeresen terjeszkedett.

Kiterjedt foltban
Ezüstös hölgymál kiterjedt foltja

 

A nagy foltokban lassacskán kiszorított minden más növényt, és a nagy téli fagyokat is sikeresen átvészelte.

Téli állapot
Ezüstös hölgymál téli állapota

Szívesen vettem elterjedését, mert úgy látom, hogy kevés vizet fogyaszt, sohasem nő olyan nagyra, hogy nyírni kellene, és olyan zárt takarást képez, hogy a talaj kiszáradását akadályozza. Virágzáskor sem lesz olyan magas, hogy nyírni kellene.

Virágzáskor
Ezüstös hölgymál virágzáskor

Forrás: Jean- Luc Tschabold: Le systeme sandwich. AGRI 2004