A törzset és ágakat mézgásító kórokozó támagását először tavasszal figyelhetjük meg. Ha időben észrevesszük, akkor van rá gyógyír.
A cseresznye baktériumos fekélyét nevezik még a cseresznye mézgás baktériumának is. Ez a baktérium megtámad más gyümölcsfákat is, például az őszibarackot és a kajszit.
A kórokozó tudományos neve: Pseudomonas syringae pv syringae, illetve Ps. s. pv morsprunorum. E betegségnek gazdasági jelentőségét nehéz meghatározni, mert nem csak a termésmennyiséget csökkenti a virágbimbók vagy a fás részek elpusztításával, hanem a fát is komolyan károsíthatja a növekedés visszafogásával. A terméscsökkenés egy átlagos évben 10-20%-os, de egy erős fertőzés esetén, amely nem ritka, 50% is lehet. A fiatal cseresznyeültetvény 10%-a elpusztulhat és legyengülnek a túlélő fák. Ha a tavasz hosszasan esős, hűvös és kisebb fagyok is vannak, gyakran együtt fertőz a tűzelhalás kórokozójával.
Leírása
Az idős ültetvényekben az ágak, a hajtó és a virágrügyek károsodnak. Ha közelről megvizsgáljuk ezeket az ágakat, fekélyeket vagy bemélyedő foltokat láthatunk a rügyek és a dárdák körül, valamint az ágvillák tövében.
Mézgás fekély az ágon
A fekélyek aktív időszakban aranysárga mézgát bocsátanak ki. A fertőzés első jelei az elpusztult virágkocsányok visszamaradása. Számos csúcs-, és oldalhajtás elpusztul. A betegség legtöbb jele tavasszal látható. Ha az időjárás nedves és hűvös, a leveleken foltok jelennek meg, azután kis lyukak.(Nem keverendő a cseresznye gyűrűsfoltosság, vírusbetegséggel, sem a klaszterosporiumos levéllyukasodással.)
Lyukas levelek
Komolyabb hatás meleg és száraz tavasszal jön létre, amikor a fejlődés idején lehullanak a virág-, és hajtásrügyek. A fertőzés után 5 nap múlva megjelenhetnek a tünetek, ha a hőmérséklet 21-27 C közötti. Az erősen fertőzött fákon egész ágak elsorvadhatnak.
A fertőzött éretlen gyümölcsök
Védekezés
A baktériumok az öreg leveleken és a fa más zöld részein találhatók, nem a már meglévő fekélyekből terjednek. A fekélyek főként ősszel keletkezhetnek, amikor a levelek nagy része lehullott. A friss levélripacsok nyitott kapuk a szállítószövetekhez.
Az egyedüli hatékony mód meggátolni a folyamatot és elpusztítani a baktériumok legnagyobb részét akkor van, amikor a fák még nincsenek ebben az állapotban, amikor a legérzékenyebbek a fertőzésre. Nagyon jó eredményeket értek el a bordói lé többszöri permetezésével. A levelek mindkét oldalának jó permetléborításának érdekében semleges kémhatású nedvesítő-tapadásfokozó adalékot használnak 250 ml/1000 liter mennyiségben.
A szokásos első bordói leves permetezési idő előtt 2-3 héttel hamarabb lehet permetezni, ha a permetlébe valamilyen növényi olajat kevernek, amely megvédi a növényt, csökkenti a korai levélhullást. Ilyen olajadalékos permetezést érdemes végezni a virágok léggömbállapota előtt.
Gyapotmag vagy repceolajat használnak 7 liter/ 1000 liter mennyiségben.
Az ültetvény gyomirtását gondosan kell végezni, a baktérium szívesen megtelepedik a fűféléken, a gyermekláncfű és a herefélék levelein. Nem ajánlatos a tavasz elején és ősszel metszeni, mert olyankor nagyon aktívak a baktériumok. Az alanyok közül a Mazzard F-12-1 a leginkább ellenálló. Oregoni megfigyelés szerint a Gisela 6 alanyú fák a legérzékenyebbek.
A koronaformák érzékenysége is különböző. Legkevésbé fertőződik az Y-korona, azután következnek a Zahn függőleges orsó, a Marchand, a Vogel Slender Spindle és a módosított Central Leader, a spanyol bokor a legérzékenyebb. A legérzékenyebb fajták: Sweetheart és a Lapin, ezeket követik a kevésbé érzékeny Suivis de Tehranivee, a Hedelfingen és a Regina.
Forrás: omafra.gov.on.ca
