Ezt a növényt úgy ismerjük, hogy nagy tűrőképességű, ellenálló képességű és nincs kártevője, betegsége.
Nagyobb részt igaz is ez a megállapítás, azonban egy veszélyes betegsége azért van.
Bár a szakirodalomban leírták, hogy a verticilliumos hervadás veszélyes betegsége a homoktövisnek, de nem terjedt el a köztudatban, pedig már 1994-ben felhívta erre a figyelmet Dr. Dénes Ferenc, a Kertészet és Szőlészet című szaklapban.
A verticilliumos hervadás a növény részleges, vagy teljes pusztulását okozhatja.
Részleges pusztulás a homoktövisen
A kórokozó gomba életmódja
A kórokozó gomba a talajban él, ott 12-14 évig életképes, sőt megújulva hosszabb ideig is, ha újabb tápnövényt ültetünk az elpusztult helyére. Sok más növényen is megél, például a dinnyéken, a paprikán, a paradicsomon, a földiepren, a kajszin, a rózsán, a krizantémon, így gyakran találhat a kórokozó új gazdanövényt.
Legtöbbször a gyökéren át fertőz, de ritkán a szár sebein keresztül is képes rá. Az elpusztult, korhadó növényi részekben kerül vissza a talajba. Nagyobb távolságra is eljuthat a növényi részekben, de a fertőzött talaj kis morzsáiban is, melyeket a talajművelő gépek magukkal visznek.
Hogyan védekezzünk?
A leghatásosabb védekezés a vetésforgó, a fertőzött talajba 15 évig ne ültessünk fogékony növényt. A csak részlegesen fertőzött növény beteg részeit egy kis egészséges résszel együtt le kell vágni és elégetni, ezzel korlátozható a terjedése.
A gombaölő vegyszerek nem elég hatásosak ellene. Egyedül a Mycostop nevű szer talajba öntözésével érdemes kísérletezni.
Esetleg a talaj takarása áttetsző fóliával adhat eredményt, mivel a napsütés annyira felmelegítheti a földet, hogy a gomba nem képes fertőzni, mert csak 25 C-fok alatt képes szaporodni.
Érdekességek a homoktövis C-vitamin tartalmáról
Többnyire 40-320 mg/100 g C-vitamin van a nem túlérett bogyókban, fajtától függően, de ha megcsípi a dér, akkor lecsökken 20-30 mg/100 g-ra. Franciaországban kinemesítettek egy ARGALP 700 nevű fajtát, melynek bogyóiban 700 mg/100 g C-vitamin van.
