Február eleje: közeledik az első magvetés ideje

Február eleje: közeledik az első magvetés ideje

Köszönöm kedves figyelmességedet, amellyel megemlékezel a közelgő Valentin napról, február 14-éről, amely nekem akár névnapom is lehetne, lévén Bálint a Valentin név magyar megfelelője.

Egyébként Valentin Szent püspök vala, aki a virágok erejét is felhasználva gyógyította meg a nyavalyatörősöket. Az Érdy-kódex szerint egy pogány fejedelem azt mondta neki, hogy akkor válik hívővé, ha meggyógyítja a vak leányát, mire Bálint püspök "imádságot tevén megvilágosojtá ő vak leányát". Talán ezért is lett Valentin napja világszerte a virágok és a kertészek ünnepe, amikor mindenki virággal köszönti barátait és szeretteit. Nálunk ez a szép szokás csak a legutóbbi években kezd divatba jönni, és nagyon örülnék, ha általánossá válna.

De lássuk most a tennivalókat, mert közeledik a tavasz, amikor sok feladat vár a kertészkedőre!

Most lehet ritkítani a koronát

A törzstisztogatás után következik a fák koronájának ritkítása, mert csak a napsütötte, széljárta ágak között biztonságos a kártevők elleni védekezés és a gyümölcsérés.

Az őszibarack és a szőlő termőremetszését ne siessétek el! Várjatok türelemmel mindaddig, amíg a rügyek kissé duzzadni kezdenek és maguktól jelzik, milyen hosszú termőcsapokat kell hagyni ahhoz, hogy kielégítő termésetek legyen. Addig is igen fontos a termő szőlőtőkék harmatgyökerezése. Ezek a talaj közelében elhelyezkedő, sokszor ujjnyi vastagságúra meghízó gyökerek átveszik az oldal- és a talpgyökerek szerepét, aminek következtében a többi gyökér elsatnyul. Igen ám, de nyáron, amikor a felső talajréteg kiszárad, a sekélyen lévő harmatgyökerek nem jutnak vízhez és táplálékhoz, emiatt a szőlőtőke szenved, nem tudja a fürtjeit táplálni és kinevelni. Ezért most a tőkék körül ki kell bontani a földet, hogy a harmatgyökereket tőből lemetsszük. Szükség van a harmatgyökerezésre azért is, mert ha ezt elmulasztjuk, akkor a tőke rendszerint elválik ("lelép") az alanyáról, saját gyökerén él tovább és ez azzal a veszéllyel jár, hogy a gyökereket megtámadja a filoxéra (a szőlőgyökértetű), amely tudvalevőleg a múlt század végén az európai szőlők jelentős részét kipusztította.

Elvetheted a korai zöldségeket, ha nem fagyott a talaj

Ha a föld fagya kiengedett, a felszín megszikkadt, ne késlekedj a korai zöldségek vetésével. Csak az ősszel felásott talajba lehet - gereblyézés után - idejében vetni. Ez alól kivételt képeznek a homoktalajok.

Azokat a magvakat vetheted korán, amelyek alacsony hőmérsékleten is csíráznak és az átmeneti talajmenti fagyoktól nem károsodnak. Ilyen a borsó, a sárgarépa, a petrezselyem, a spenót, a vöröshagyma, a hónapos retek, a fejessaláta és a mák.

Vetőmagok

Tavaly panaszkodtál, hogy az elvetett borsómagot a galambok alaposan megdézsmálták. Bizony ez gyakran előfordul, éspedig főleg akkor, ha sekélyen vetetted a magot, és néhány árulkodó szem a felszínen marad. Ilyenkor a galambok (és más madarak: rigók, varjak és a baromfiak) rákapnak a vetésre, és azt a magot is kiszedik, amelyik a felszín alatt rejtőzik. Többek között ezért is kell a borsót 5-6 cm mélyen vetni.

Az apró magvakat viszont sekélyen, mindössze 2-3 cm mélyre vesd. Ezeknél az a panasz, hogy a gondos vetés ellenére is túl sűrűn kelnek a növények. Az ilyen vetést később ki kell egyelni, ami fáradságos, hosszadalmas és keserves művelet. Pedig ha a sárgarépa, a petrezselyem vagy a retek sűrűn kel, a gyökerek nem fejlődnek ki egyenletesen, korcs formájúak, hitványak lesznek. Régi törekvése a kertészeknek, hogy az egyelést valahogy elkerüljék, és erre több módszer is kínálkozik. Egyesek összekeverik az elvetendő apró magot homokkal vagy hamuval; így ritkább és egyenletesebb lesz a vetés. Ennél jobb az ún. szalagvetés, amikor a sorhúzó kapával széles, u-keresztmetszetű barázdát húzunk és ebbe szélesebb sorba vetjük el a magot.

A legbiztosabb azonban a drazsírozott magok vetése. Az apró magvakat egy erre a célra kikísérletezett vivőanyaggal veszik körül. Minden drazséban csak egyetlen mag van, de minden drazséban van egy mag! Drazsírozásra csak elit minőségű magot használnak, így a jól elvetett drazsé egyenletes kelést tesz lehetővé.

Mégis, mi az oka annak, hogy sokak szerint a drazsírozott mag egyenetlenül, rosszul kel? Nos, ennek az a magyarázata, hogy az ilyen mag keléséhez folyamatosan nyirkos talajra, azaz száraz időszakban öntözésre van szükség. Ha a talajban kevés a nedvesség, akkor a drazsé vivőanyaga nem nedvesedik át. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a mag csírázni kezd, de nedvesség hiányában a csírázás megakad, a csíra elpusztul. Ezért a drazsírozott mag vetése után többször öntözzünk!

A másik baj a lassan, vontatottan csírázó magoknál szokott előfordulni. A petrezselyem, a vöröshagyma, a pasztinák magja 3-4 hétig is elfekszik a talajban. Ez idő alatt a gyomok kikelnek és elnyomják a később kelő, gyámoltalan haszonnövényeket. Ezért a lassan kelő magvakat ajánlatos jelzőnyövények magjával keverve vetni. Erre a célra alkalmas a hónapos retek, a fejessaláta és a fehér mustár. Az első kettő fiatal növényeit hasznosíthatjuk, a mustárt pedig egyszerűen kigyomláljuk.

A palántanevelésre is felkészülhetsz

Hozzá kezdhetsz a palántaneveléshez is, mert annyi palántát, amennyire Neked szükséged van, a konyhában is fel lehet nevelni. Azt ajánlom, hogy korai fejessaláta, karalábé, korai fejeskáposzta, korai kelkáposzta és brokkoli magot vásárolj, és ezeket még február végéig vesd el! A magvetésből hat hét alatt serdülnek kiültetésre alkalmas palánták.

Az a tapasztalatom, hogy amit ilyenkor el lehet végezni, azzal a munkával most kell foglalkozni, mert márciusban, áprilisban annyi a kertész dolga, hogy azt se tudja, mihez kapjon. Már pedig a tavaszi kerti tennivalókat csak elmulasztani lehet, elodázni, elhalasztani nem!

E nem szándékolt riogatással kívánok Neked, kedves Húgom, jó egészséget, türelmet és bizalmat az előttünk álló, most kezdődő termelési időszakhoz!

Kelt Füreden, februárban, télutó havában

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?