Szívós növények a hüvelyes zöldségek

Szívós növények a hüvelyes zöldségek

Ha valaki nem evett az elmúlt időben a bab, borsó vagy lencse terméséből készült ételt, akkor az alábbiakban megtudhatja, miért érdemes pótolnia.

Az ENSZ 2016-ot a hüvelyesek évének keresztelte azzal a mottóval, hogy „szívós növények a biztos jövőért”! A bab, a borsó, a lencse valóban az ősrégi idő óta termesztett és fogyasztott növények: a magvaik sok értékes tápelemet tartalmaznak, eredményesen és hosszú ideig tárolhatóak, a száruk és a leveleik takarmányozásra alkalmasak és a gyökereiken termelt nitrogén táplálja a talajt.

Az emberi egészséget is védik a cukorbaj, a daganatos betegségek, a szívrendellenességek és az elhízás ellen.

Az Ótestamentum azt írja, hogy Ézsau egy tál lencséért lemondott az elsőszülöttségi előnyeiről testvére, Jákob számára. De lehet, hogy ez nem is felelőtlenség volt, hanem a lencse értékének a megbecsülése!

Azok a népek, amelyek kevés húsételhez jutnak, rendszerint sok hüvelyes magból készült ételt fogyasztanak. Máshol, a gazdagabb népeknél viszont a szegénység jele volt a bab, a borsó, vagy a lencse gyakori fogyasztása és ennek az oka bizonyára abból ered, hogy ezeket a növényeket egyszerűen és biztonságosan lehet megtermelni!

csicseriborsó

Magyarországban a legnagyobb területen termelt zöldségféle a zöldborsó, de a valamikor igen sokszor főzött sárgaborsó (főző, feles borsó) már igen ritkán kerül a háztartások, a közétkeztetés, vagy a vendéglők étlapjára. A babtermelést a vegyszeres gyomirtás űzte ki a vetéstervekből, lencsét és csicseriborsót is csak igen kis területen termelnek, jóllehet az utóbbi az Európába telepedett büfések egyik legfontosabb alapanyaga.

Az illetékesek igen szép jövőt látnak a csillagfürt termelésében, mert a nemesítőknek sikerült a magvak keserű ízét eltüntetni. A lóbab termelését is ajánlatos volna – főként a családi gazdaságokban – meghonosítani.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?