Géntechnológia: jó, rossz vagy csak nem szabad?

Géntechnológia: jó, rossz vagy csak nem szabad?

Több évtizede folyik ádáz vita a tudományos világban arról, hogy az élőlények sejtjeiben levő örökletes anyag mesterséges megváltoztatásával hogyan lehet, hogyan szabad megváltoztatni a növények, az állatok és az ember fontos tulajdonságait, életfolyamatait.

Bizonyára nem érdektelen elmondani, hogy ebben a témakörben az első magyar törvény 1998-ban született meg (1998. évi XXVII. tc.). Ez igen szigorú szabályok közé szorítja a géntechnológiai tevékenységet és a módosított növényekből, állatokból származó termények előállítását és forgalmazását.

Felmerül a kérdés: mit várhat az emberiség a géntechnológiától?

Nagyon jelentős eredményeket például a növények szárazság és fagytűrésében, amelyben a magyar kutatók is jelentős eredményeket értek el. A világon – főként a Föld másik felén – hektárok tízmillióin termelnek betegségeknek és kártevőknek ellenálló kukoricát és szóját, amelyeket nem kell vegyszerekkel kezelni.

Számos nagy lehetőség megvalósításának vagyunk a küszöbén. Például a nitrogéngyűjtő baktériumok elterjesztésében. Köztudomású, hogy ezek a pillangós virágok gyökereivel élnek szimbiózisban; összegyűjtik a levegő nitrogénjét, amely belekerülve a talajba táplálja a babot, a borsót, a lucernát. Géntechnológiai eszközökkel a baktériumokat rá lehet venni arra, hogy más növények gyökerével is együtt éljenek és ezzel a gazda megszabadul a nitrogén trágyázás költségeitől.

gentechnologia jo rossz 02

Kissé bonyolult folyamat! A tulajdonsággal kapcsolatos géneket az illetékes kromoszómában megtalálni olyan feladat, mint egy tűt megtalálni a szalmakazalban. Nem csoda, hogy a génmódosítás – mint gyakorlat – csak a számítógépek időszakában tört előre!

A génmódosítás nagy lehetősége, hogy aszályos területen – pl. Afrikában – is eredményes termeljenek élelmiszereket. Segítségével ki lehet küszöbölni a növényvédő szerek használatát, csökkenteni lehet a talajművelést, kevesebb üzemanyag fogy, nem károsítjuk a talaj szerkezetét. Vannak persze kockázatai is, ezért a géntechnológia csak szigorú állami ellenőrzés mellett történhet.

Ennek ellenére nem indokolatlan az aggály: talán később jelentkezik valami kór, betegség, természetellenes elváltozás a fogyasztó szervezetében. Egyelőre nincsenek ezzel kapcsolatos megfigyelések! Ennek ellenére a törvény úgy rendelkezik, hogy minden élelmiszeren, takarmány csomagolásán fel kell tüntetni, ha netalán abban géntechnológiai úton módosított szervezetekből származó anyag volna.

Elutasítani ezt a módszert nem volna célszerű és reméljük, hogy a közeljövő eldönti az előnyök és a kockázatok ismeretében a társadalmi hasznosságát.