Trágyázás ősszel: a legfontosabb tudnivalók

Trágyázás ősszel: a legfontosabb tudnivalók

Talaj sokak számára valami nagyon egyszerű, magától értetődő eleme a környezetünknek. Ott van, járunk rajta, a szántó-vető emberek felszántják, a kertészek felássák - és annyi! Pedig a talaj roppant bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer.

A növények többsége - a vízi és a parazita növények kivételével - a talajon és a talajból él, innen veszi fel a növekedésükhöz és szaporodásukhoz szükséges tápanyagokat.

A talaj táplálásának, trágyázásának legfontosabb időszaka az ősz. Mielőtt felásnák a fák és a bokrok alját, a kiüresedett virág- és veteményes ágyásokat, a talajba kell keverni a trágyákat. Ezek lehetnek szerves és műtrágyák.

Ha szerves

A legtökéletesebb szerves trágya a jól kezelt, érett istállótrágya, amelyet azonban a városokban egyre nehezebb beszerezni és helybe szállítani. Helyette használhatunk érett komposztot, dúsított tőzeget, szárított marhatrágyát, stb. Ezek a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, humuszt és a három legfontosabb tápanyagot - a nitrogént, a káliumot és a foszfort - valamint szinte az összes, ú.n. mikroelemet (magnézium, vas, kén, réz, szilícium, kalcium, bór) - tartalmazzák. (Csak zárójelben mondom: a növényi test legtömegesebb elemét, szént a zöld növények a levegőből veszik fel széndioxid alakjában.)

Ha szervetlen

A kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, ezért ezeket feltétlenül ősszel kell kiszórni, hogy feloldódva tavaszig eljussanak a talajnak a gyökérzettel átszőtt rétegébe! A nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan és könnyen oldódik, ezért ezeket tavasszal használjuk, ősszel csak annyit, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.

Mennyi mész van?

Van egy fontos elem - a kalcium (mész) - amelynek jelenléte és mennyisége meghatározza, hogy egyes, kedvelt, kerti növényeket ültessünk-e a kertünkben vagy sem? Egyes növények ugyanis mészkedvelők, mint pl. a rózsa, a levendula, a bab, a mandula, a lucerna, a cukorrépa, stb. Mások viszont mészkerülők, mint a magnólia, az erika-félék, az azálea, a rododendron, a rozs, a zab és a burgonya. Az előbbieket csak meszes, lúgos talajon érdemes termelni, az utóbbiak meszes talajon sárgulnak, nem növekednek, elpusztulnak.

A meszet nagyon könnyű házilag is kimutatni a talajból: egy tányérba teszünk egy kevés földet és arra közönséges, háztartási ecetet csepegtetünk. A meszes talaj pezsegni, habzani fog! A habzás mértékéből lehet következtetni a talajban levő, aktív mész mennyiségére.

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR

Vélemény, hozzászólás?