A leander (Nerium oleander) egyike a családi és hétvégi házak legkedvesebb cserepes növényeinek.
A Földközi-tenger környékéről származik, ezért a nálunk szokásos téli fagyokra érzékeny, de az átmeneti 2-3 fokos fagyokat károsodás nélkül elviseli.
Az őszi fagyok elől védett helyre kell menekíteni! Ezt megelőzőleg - a helykímélés érdekében - a növény hajtásait visszavághatjuk. A leveleket a rájuk rakodott portól, koromtól és egyéb szennyeződéstől zuhanyozással szabadíthatjuk meg.
Ha a levelek fonákán, netalán a hajtásokon apró, szürke foltokat találnánk, akkor a pajzstetű telepedett meg és ez ellen védekezni kell, mert a teleltető zárt légterében tavaszig rendkívül elszaporodik, elszívja a növény által termelt asszimilátákat, aminek következtében levélhullás kezdődik, a növekedés lelassul és a leander elpusztul. A pajzstetveket permetezéssel tarthatjuk féken. Készítsen 0,1%-os Decis vagy Fendona oldatot és keverjen ebbe előírásos mennyiségű tapadást fokozó szert (pl. káliszappan, Nonit) is, amely jelentékenyen fokozza a szer hatékonyságát. Ennek ellenére ajánlatos a kezelést egy hét múlva megismételni.
A leanderfácskákat, bokrokat fagymentes, lehetőleg hűvös (4-6 fokos) helyiségben célszerű teleltetni. Előnyös, ha a helyiségben kapnak némi fényt, de elviselik a sötét helyet is. Csak annyira kell öntözni őket, hogy a földlabdájuk ne száradjon ki. Általános szabály: minél magasabb a tároló hőmérséklete, annál több vízre van a növényeknek szükségük!
Tavasszal a leandereket minél korábban a szabadba kell állítani. Ekkor néhány napig védjük őket az erős napsütéstől. A tisztító zuhanyozás ekkor is igen jót tesz a télen elszennyeződött lombozatnak.
