A zöldség- és virágmagokat olyan térállásra kell vetni, hogy mindegyik, kikelt növénynek elegendő helye legyen a teljes kifejlődéséhez, a virágzáshoz és a termése beérleléséhez.
Ez nem könnyű dolog, lévén, hogy számos zöldségfélének és virágnak igen apró a magja, ezért rendszerint nagyon sűrűn vetjük őket. Ennek azután az a következménye, hogy az egymás hegyén-hátán álló palántákat meg kell ritkítani, ez pedig jelentős vetőmag pazarlással jár még akkor is, ha a felesleges palántákat a szomszédoknak, barátoknak ajánljuk fel elültetés céljából.
A vetőmaggal való takarékoskodás egyik bevált módja a magvak felragasztása papírszalagra olyan távolságra, ahogy a kikelt növényeknek lenniük kell. Így termesztik a fóliás kertészek a hónapos retket, de érdemes a módszert alkalmazni a kiskertekben is a sárgarépa, a petrezselyem, a mák, valamint az apró magvú virágok (pl. petúnia, bársonyvirág) palántanevelésénél is.
Vetőszalaggal nem így kelnének ki
Alkalmas erre a célra a pénztárgépek szalagja és bármilyen egyéb, enyvezetlen papírlap is. Ragasztóanyagként semmiképpen se használjon szintetikus ragasztót! A legjobban bevált szer erre a célra a rozslisztből és vízből kevert „csiriz”.