Rügyre, csapra, gyűrűre vagy tőre célszerű metszeni?

Rügyre, csapra, gyűrűre vagy tőre célszerű metszeni?

Ahhoz, hogy a gyümölcsfáinkat jól tudjuk megmetszeni, ismernünk kell a metszés néhány alapvető módját és kifejezését. 

Rügy feletti metszés

Rügy felett metsszük a vesszőket akkor, ha azok hosszát akarjuk megrövidíteni. Ilyenkor a metszlapot közvetlenül a rügy csúcsa felett készítjük el, oly módon, hogy a metszlap legmagasabb része a rügy oldalán legyen, és menedékesen haladjon a másik irányba. A ferde metszlapnak az az előnye, hogy a csapadék lefolyik róla, gyorsan kiszárad, tehát a felületen a kártevők és kórokozók nem tudnak megtelepedni.

A rügy feletti metszés esetében általában nem hagyunk csonkot. A csonk úgyis beszárad, és a seb nem forr be. Ilyen esetben utánmetszést kell készítenünk, amely újabb sebhelyet, fertőzési lehetőséget teremt és újabb tápanyagok felhasználását követeli a fától a sebfelület beforrasztására. Ne legyen a rügy feletti metszés túlságosan mély, mert ezzel elvághatjuk a rügyhöz vezető – tápanyagokat szállító – edénynyalábokat, aminek következtében a rügy bevakul, elpusztul és az alatta levő, nemkívánatos irányban álló rügy hajt ki.

metszes modjai 01
A rügy feletti metszés
1. szabályos, 2. túlságosan mély, 3. túlságosan magas

Csaprametszés

A csaprametszést ritkábban alkalmazzuk. Mégis szükség van erre az eljárásra szemzés után és akkor, ha valamilyen okból a végálló rügyből fejlődő hajtást úgy akarjuk irányítani, hogy az a vessző irányába fejlődjék. Ilyenkor a végálló rügy felett 10-15 cm hosszúságú vesszőrészt hagyunk meg. Ha ezen a vesszőrészen rügyek helyezkednének el, úgy azokat ledörzsöljük, nehogy kihajtsanak. Amikor a végálló rügy kihajtott és a hajtás 10-15 cm hosszú, akkor a hajtást a csaphoz kötjük. A hajtás megerősödése után a biztosítócsapot tőből eltávolítjuk.

Ízközben metszés

Ízközben metszésre a szőlő esetében van szükség, amelynek rügyei – ha a metszlapot közvetlenül a rügy felett készítjük el – megsérülnek. Ilyenkor tehát a végálló rügy feletti íz távolságát megfelezve metsszük le a fölösleges vesszőrészt.

Ággyűrűre metszés

Ággyűrűre metsszük a koronaritkításkor feleslegesnek talált vastagabb ágakat. Az ág tövén megvastagodott szövetekből álló gyűrűt találunk, amelyet ennél a metszésmódnál teljes egészében meghagyunk. Az ággyűrű bordái között számos rejtett rügy helyezkedik el, amelyek a metszés következtében a nyár folyamán kihajtanak. Az ággyűrűre metszés tehát alkalmas eljárás akkor is, amikor az elöregedett ágak helyett több új vesszőre van szükségünk, vagyis ez egyik módja a korona megifjításának. Itt is ügyeljünk azonban arra, hogy a csonk ne legyen magas. Rendszerint az a legjobb, ha a vázág szintjéből a metszési felület nem emelkedik 1,5-2 cm-nél magasabbra.

A kezdő kertészek gyakran hagynak ennél nagyobb csonkokat. Ezek a "tarisznya-akasztók" azonban később sok gondot okoznak. Az ágcsonk ugyanis nehezen forr be, sokszor évek is elmúlnak, amíg az ággyűrű osztódó szövetei teljesen bevonják a farészt. Ha viszont alacsony csonkot hagyunk, akkor a beforrási folyamat egy-két év alatt lezajlik, kevés tápanyagot vesz igénybe, és a fertőzési veszély is gyorsan elmúlik.

Tőben metszés

Tőben metszésre akkor van szükség, ha olyan ágat távolítunk el, amely feleslegesnek minősül, és helyette nem kívánunk új vesszőket nevelni. Ebben az esetben tehát az ággyűrűt úgy távolítjuk el, hogy egy kis csonk se marad. Ilyenkor a metszési felület egy síkba esik az ág felszínével. A tőben végrehajtott metszés sebei általában gyorsan beforrnak, de ha felületük meghaladja a 2 Ft-os méretét, akkor sebkezelésre van szükség.

Rügy fölötti bemetszés

A rügy fölötti bemetszés akkor válhat szükségessé, ha egy – a fiatal fa koronaalakítása szempontjából fontos helyzetű – rügy nem hajt ki. Ilyenkor a rügy fölött félhold vagy tető alakú bemetszést ejtünk. A sebhatás következtében tápanyagtorlódás és bizonyos mértékű hormonfelhalmozódás következik be, amelynek következtében a bemetszés alatti rügy duzzadni kezd, majd kihajt.

metszes modjai 04

Nyári metszés

Nyári metszést a gyümölcskertekben – az őszibarack kivételével – csak az végezzen, akinek ebben megfelelő gyakorlata van. A gyümölcsfák nyári metszegetése ugyanis a metszés mértékétől, időpontjától és az egyéb élettani körülményektől függően oly mértékig irritálja a fát, hogy hatása sokszor szinte kiszámíthatatlan. Elégedjünk meg tehát a tél végi metszéssel, és csak szükségből alkalmazzuk a nyári metszés valamilyen módját.

A nyári metszésmódok közül fiatal gyümölcsfákon szükséges lehet a vitorla lecsípése. Ez akkor indokolt, ha valamely hajtás növekedése túlságosan erős, és emiatt a fa koronája egyenetlenül fejlődik. Ha ilyenkor az erősen fejlődő hajtás vitorláját (a hajtás csúcsán levő fejletlen levelekből álló csomót) lecsípjük, akkor a hajtás hosszanti növekedése mintegy 10-14 napra megáll. Ezalatt a többi hajtás tovább növekedik és ezzel elérhetjük, hogy a korona vázát kialakító hajtások egyenletes hosszúságúak lesznek. Az őszibarackon szokásos a hajtások lecsípése (pincírozás). Ilyenkor a hajtásokat hosszuk kétharmadára vagy felére kurtítjuk. Ennek következtében a megmaradó hajtásrészen levő szemek erősebben duzzadnak, termőrüggyé alakulnak át, vagyis ez az eljárás a másodrendű hajtások termőre fordítását is szolgálhatja.

***

A Hobbikert Magazin szerkesztősége a metszés tanulásához Bálint gazda videós metszés-tanfolyamát ajánlja. A 10 házikerti gyümölcsfa metszését bemutató, összesen 100 perc oktató videót tartalmazó tanfolyamra a WEBUNI oldalán lehet beiratkozni.

A metszés eszközeinek beszerzéséhez (metszőolló, ágvágó, fűrész, kertészkés) az 1Kert.hu webshop termékeit ajánljuk. Ezt a Hobbikert.hu szerkesztősége hozta létre Felco Shop néven, a munkatársaink a kínálat minden darabját ismerik. Itt kaphatók a profi kertészek által használt tartós és jó minőségű szerszámok (FELCO, ARS, KUNDE, SILKY).

Ha tetszett a cikk, kövesd Bálint gazdát a Facebookon is!

BEZÁR